Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-09
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.09 . 9 Az ügyvezető elnök Toró T. Tibor lett, alelnökké választották Szilágyi Zsoltot, Nagy Pált, Papp Elődöt, Boros Zoltánt és Sándor Krisztinát. Az EMNT legfontosabb döntéshozó szerve a 300 tagú országos gyűlés lesz, amely évente egyszer ülésezik; az operatív vezetést a 15 tagú elnökség látja el. Az ülés utáni sajtótájékoztatón a református püspök felvázolta a romániai magyar közösség helyzetét. Példákkal is szemléltetni próbálta az általa „békés etnikai genocídiumnak” nevezett f olyamatot, amely – mint mondta – immár 90 éve az erdélyi magyarság ellen irányul. Míg száz évvel ezelőtt a románok Erdély lakosságának az 53,8 százalékát, a magyarok pedig a 31,6 százalékát tették ki, a románok aránya 2002re 74,7 százalékra nőtt, a magyar oké pedig 19,6 százalékra csökkent. Míg 1910ben Kolozsvár lakosságának 81,6 százaléka volt magyar, mára a románság képvisel ilyen arányt a kincses városban. Tőkés az EMNT hat évvel ezelőtti megalakulása óta elért eredményekről szólva sikerként könyvelte el, hogy „pályakorrekcióra” késztette a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amely – mint fogalmazott – ma már nemcsak választási kampányban veszi elő az autonómia szlogenjét. Azt is megelégedéssel nyugtázta, hogy sikerült lebontani az RMDSZ kiz árólagosságának a tézisét. Szerinte Markó Béla RMDSZelnök és a szövetség vezetése korábban megosztó erőként tekintett az EMNTre, ma pedig már partnerként kezeli (a legutóbbi európai parlamenti választásokon Tőkés az RMDSZ nevével fémjelzett Magyar Összef ogás Listáján első helyen indult, e listán az EMNT tagjai is helyet kaptak). Tőkés László kezdeményezte, hogy a magyarság 2010et nyilvánítsa Trianon emlékévnek. A plenáris ülés Szilágyi Zsolt javaslatára úgy döntött, hogy az EMNT alakítson ki stratégiai partneri viszonyt az autonomista mozgalmakat tömörítő Európai Szabad Szövetséggel. Németh Zsoltnak, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke felszólalásában az EMNT érdemének nevezte, hogy visszahozta a közbeszédbe az autonóm ia ügyét. A Magyarországon körvonalazódó változásokra tekintve kijelentette: számít az EMNTre. Orbán Viktor videóüzenetét a mozivászonra vetítve nézhették meg a jelenlévők. A Fidesz elnöke „régi barátként” és „egy kormányzásra készülő magyar párt elnökeké nt” szólt a küldöttekhez. Fontosnak nevezte, hogy „feddhetetlen szerveződések jöjjenek létre Erdélyben”, amelyek alkalmasak az együttműködésre. Ígérete szerint „a következő magyar kormány harcolni fog azért, hogy Európában ne érvényesüljön a kettős mérce”, ha Spanyolországban, Finnországban létrejöhetett autonómia, akkor ezt a lehetőséget az erdélyi magyarok számára is biztosítani kell. vissza A semminél több, a vajdasági autonómiánál kevesebb – A vajdasági statútum nem az el szakadás kezdete - írja Újvidéken járt munkatársunk Még ebben a hónapban korlátozott autonómiát kaphat a Vajdaság Autonóm Tartomány. A tartományi parlament szombat éjszaka (84 igen és 20 nem szavazattal) elfogadta a Vajdaságnak új döntési jogokat adó sta tútum módosítását. Ezek után szabad az út, hogy a statútum végrehajtásáról szóló törvényt a belgrádi szövetségi parlament is elfogadja. Tanács István| Népszabadság| 2009. november 9. | Hatalmas médiaé rdeklődés mellett tárgyalta szombaton a vajdasági tartományi parlament a tavaly októberben elfogadott statútum módosítását. A 2006os új szerb alkotmány rendelkezik arról, hogy a Vajdaságnak autonómiát kell adni. Ennek konkrét tartalmát azonban nem határoz za meg - így az autonómia a szerb belpolitikai küzdelmek egyik jelképes ügyévé változott. A politikai menetrend szerint a vajdasági statútumot még 2008 vége előtt szentesítenie kellett volna a belgrádi parlamentnek, ám ez különböző okok miatt elmaradt. A Szerb Radikális Párt, illetve a Szerb Szocialista Párt hevesen támadta a tervet. Az ellenzők szerint elég volt már abból, hogy az egykori Jugoszlávia egyes területei autonómia címén a Szerbiától való elszakadásukat készítsék elő. A múlt csütörtökön azonban a szerb kormány bizonyos módosításokkal mégis elfogadta a vajdasági statútumot. Ígéretet tettek rá, hogy - ha a tartományi parlament áldását adja a módosításokra, amelyeket azért hoztak, hogy a statútum és a szerb alkotmány szövegét összhangba hozzák , a kkor a demokrata- szocialista kormánytöbbség biztosítja a parlamentben a statútum elfogadását.
