Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.07 . 15 időszakban. Szerbiában a kormány részéről Božidar Đelić kormányalelnök áll az élén annak a munkacsoportnak, mely ugyancsak egy nemzetstratégiát fog kialakítani a Dunával kapcsolatban. Ennek a munkacsopotnak vajdasági kép viselője is van. Párhuzamosan ezzel, a Tartományi Képviselőház és az önkormányzatok bevonásával, mi is megalakítottunk egy úgynevezett második munkacsoportot. Például mi voltunk az egyedüliek Bécsben, akik 85 projektummal jelentünk meg. Ezeket jövő év ápri lisáig kell elküldeni Brüsszelbe az Európai Bizottsághoz. Vajdaság fölkészülten áll a Dunastratégia kidolgozása előtt. Elfogadták azt a javaslatomat, hogy vegyék föl a szlovák és a horvát megyéket és városokat, hiszen eddig nem voltak jelen a bizottságban . Javasoltam továbbá a Duna menti médiaháló kialakítását, ezen belül pedig a szabad sajtó, a szabad média támogatását. Ezt azért terjesztettem elő, hogy a Dunastratégia kidolgozásakor legyen egy komoly tájékoztatás a Duna menti régióban. Együttműködést ke ll kialakítani az írott és az elektronikus sajtóval, valamint egy médiaközpontot kell létrehozni. Milyen hatással lenne a médiaháló a vajdasági médiára? - Mindenképp pozitív eredmény születne a konkrét projektumok realizálása tekintetében. Bízom abban, h ogy a költségvetésbe is bekerül, hiszen kérdés, hogy miből lesz finanszírozva. Ha már egy európai projektumról van szó, akkor az Európai Unió eszközeire is számíthatunk. Meg fogjuk majd találni a forrásokat. Továbbá ugyanilyen horderejű lesz a Duna Parlame nt megalakítása is. Ennek kapcsán hívtam össze 2010. július 24ére, a topolyai Toleranciatábor előtti napra a Duna menti országok, régiók, városok parlamenti elnökeit és polgármestereit azzal a céllal, hogy támogassuk a Dunastratégiát, és egy intézményes formát adjunk a Duna menti régiók és városok közti kommunikációnak. Elfogadták azt is, hogy öt kerekasztalkonferenciát tartsunk a Duna mentén, melynek egyik házigazdája Újvidék lesz. November folyamán fogjuk meghatározni, mely területekről fogunk mi tárgy alni: vajon a gazdaságról, a mezőgazdaságról, vagy a közlekedésről, turizmusról, ökológiáról. A Duna menti régióknak egységesíteniük kell az érdekeiket, hogy ezekkel közösen léphessenek Brüsszel felé. Kérdés az, hogy ki fogja írni a Dunastratégiát, valami nt az, hogy milyen dinamikával fog az elkészülni. Mikorra várható a Dunastratégia meghozatala? - Jövő szeptemberre esedékes, de a következő év végéig biztosan realizálva lesz. Ezekkel a tevékenységekkel párhuzamosan Vajdaság ugyanúgy szerepel a nemzeti Dunastratégia elkészítésében, melyben szintén szerepelni fognak a projektumaink, hiszen mindkét helyen erősíteni kívánjuk Vajdaság pozícióját. Hogyan lehetne definiálni a Duna Parlamentet? Ez egy alternatíva arra, hogy hogyan intézményesítsük az egész régiót. Ha stratégiáról beszélünk, a parlamentnek mindig kulcsfontosságú szerep jut. Jó hatással lesz a Duna Parlament a kommunikációra, a politikai egyeztetésekre, az egész dunai régió intézményesített fölépítésére. Ebben is vezető szerepet szánok Vajdas ágnak. vissza Még novemberben törvényerőre emelkednek a Vajdaságot érintő okmányok – A SZERBIAI ÉS A VAJDASÁGI PARLAMENTI ELNÖK A STATÚTUMRÓL Vajdaságma.info • 2009. november 8. [8:57] Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselő ház elnöke szombat délután fogadta Slavica Đukić Dejanovićot, a szerbiai parlament elnökét. Tárgyalásainak a középpontjában a vajdasági statútum, a kísérő törvény és azok parlamenti jóváhagyása állt. Egeresi a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta, hogy a két dokumentum vonatkozásában szinte azonos állásponton vannak az elnök asszonnyal. Emlékeztetett rá, hogy a tavasz folyamán együtt népszerűsítették az országban tabu témának számító regionalizáció kérdését, ezen belül Vajdaság autonómiáját Szerbiáb an. Hozzátette, hogy ilyen szellemiségben tárgyaltak most is Slavica Đukić Dejanovićtyal. A statútum elfogadása kapcsán Egeresi hangsúlyozta, hogy nem érzi magát csalódottnak, de túl nagy örömre sincs oka. Figyelembe véve a Szerbiában uralkodó körülményeke t, eredményként könyveli el, hogy sikerült elfogadtatni a dokumentumot, de a jövő fogja megmutatni, hogy mit értek el. Slavica Đukić Dejanović, a szerbiai törvényhozás elnöke is arra mutatott rá, hogy nincs értelme tovább húzni a tartomány
