Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-06
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.06 . 31 Az MSZP által közzétett lista öt jelöltje közül Andor tűnik a legalkalmasabbnak a biztosi poszt betöltésére – fogalmazott lapunknak az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkat ársa. Vida Krisztina szerint a magyar biztosjelölt akkor jár el helyesen, ha erőteljes baloldali politikai kötődésével szemben nemzetközi tapasztalataira és szakmai tudására helyezi a hangsúlyt a José Manuel Barroso leendő bizottsági elnökkel és az Európai Parlamenttel folytatott kommunikációban. Ilyen szempontból nyilvánvaló előnyt jelent az EBRD igazgatótanácsában végzett munkája is. Jóllehet Andor személye tűnik a legkevésbé megosztónak politikai szempontból az öt jelölt közül, az uniós biztosi poszt par lamenti ciklusokon átívelő, össznemzeti jelentősége miatt az MSZP szerencsésebben járt volna el, ha egyeztet a kérdésről a Fidesszel – tette hozzá a VKI főmunkatársa. Andornak egyébként biztosi kinevezése esetén jó esélye van arra, hogy megkapja a regionál is politikával foglalkozó posztot a várhatóan január 1jén hivatalba lépő új bizottságban. Néhány hete csak Magyarország nevét emlegetik a regionális tárcával kapcsolatban – idézi neve elhallgatását kérő brüsszeli forrását a BruxInfo. Egy ideje már nem tit ok, hogy hazánk a kohéziós politikát felügyelő portfólióért lobbizik Brüsszelben. A regionális politika az agrárium után a második legfontosabb területnek számít: 2013 és 2020 között 350 milliárd eurót fordít az EU az elmaradott térségek felzárkóztatására. Ami a bizottság többi leendő tagját illeti, a jelölési folyamatot alaposan megakasztotta a lisszaboni szerződés ratifikálásának elhúzódása. Eredetileg már az október végi uniós csúcson prezentálni kellett volna a biztosjelöltek névsorát, de így november v égére, jobb esetben pedig a hónap közepére tervezett rendkívüli csúcsra készülhet el a lista. Néhány név azonban már ismert. Németország Günther Oettingert BadenWürttemberg konzervatív miniszterelnökét, Franciaország pedig Michel Barnier volt agrárminiszt ert szeretné a bizottságban látni. Ausztria Johannes Hahn kereszténydemokrata tudományügyi miniszterét küldi Brüsszelbe, míg Litvánia Algirdas Semeta egykori pénzügyminisztert delegálná a testületbe. Romániában az Emil Boc vezette kabinet még bukása előtt megnevezte jelöltjét, Dacia Ciolos volt mezőgazdasági minisztert. Névjegy: Andor László (43) Andor a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen végzett 1989ben, pénzügy szakon. A Budapesti Corvinus Egyetemen 1991 óta tanít, 1997 – 98ban pedig az USAban dolgozott a Rutger Egyetem vendégprofesszoraként. Andor szakmai elfoglaltságai mellett az MSZP közgazdasági tagozatának alelnöke volt, 2004től pedig Gyurcsány Ferenc szocialista miniszterelnök gazdaságpolitikai tanácsadó testületének is tagja volt. A vol t kormányfő delegálta őt 2005ben az EBRD igazgatótanácsába. A biztosjelölt jelenleg is az erősen baloldali társadalmikulturális folyóirat, az Eszmélet főszerkesztője. vissza Ne induljunk el az asszimiláció lépcsőjén! – Izsá k Balázs közleménye Erdélyma [ 2009. november 06., 09:02 ] [71] A 2004es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarel lenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. 2004ben elmondhatta magáról, hogy a fentiek ellenére a székelymagyar szavazópolgárok bizalmát élvezi, és ebből külső megfigyelők akár azt a következtetést is levonhatták, hogy Székelyf öld lakóinak többsége osztja álláspontját a nemzeti, nemzetiségi kérdésben is. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros, és máig szégyenkező hallgatással feledésre szánt eseménynek a tanulságait ma napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szerepl ői. Az elnökválasztás küszöbén ki kell mondani, az asszimiláció első lépcsőfokára lép önként az a nemzeti közösség, amely elfogadja az alapvető kollektív jogait tagadó politikusokat, és megszavazza azok választási programját. A jelenlegi elnökjelöltek kö zött nincsen olyan esélyes jelölt, aki megértené és elfogadná, hogy Székelyföld autonómiája az itt élő közösség jogos igénye, és Románia demokratizálásának is elengedhetetlen része. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága 2009. július 19én kiadott á llásfoglalásában leszögezi: Az elmúlt évek gyakorlata, és a politikai szereplőknek Székelyföld autonómiájához való viszonya alapján el lehet mondani, a romániai elnökválasztáson arra kínálkozik választási lehetőség a székelyek számára: kinek az elnöksége alatt kívánnak másodrendű polgárai lenni Romániának. Erre a válasz csak az alárendeltség teljes elutasítása lehet.
