Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.30 . 16 tanulmányok sikeres befejezése terén – az uniós tagállamok előrehaladást értek el, ám törekvéseik összességében nem hozták meg a kívánt eredményt. Ami az ötödik célkitűzést, azaz a tizenöt éves tanulók olvasási készségének javítását illeti, az EU nemhogy nem érte el a kitűzött célt, de még me sszebb került a célszalagtól, mint ahol tíz évvel ezelőtt járt. Általánosságban elmondható, hogy az elmúlt években Európában emelkedett az iskolázottság szintje. A munkaképes korú lakosság 30%ának, azaz jelenleg mintegy 77 millió embernek ugyan továbbra is alacsony fokú az iskolázottsága, ez a szám azonban számottevően magasabb volt 2000ben, és az azóta eltelt időszakban évente mintegy egy millióval csökkent. Az Európai Unió idejekorán felismerte, hogy a gazdasági és szociális problémák leküzdéséhez ele ngedhetetlenül fontos az oktatás színvonalának javítása. Most közzétett jelentésében azonban a Bizottság rámutat arra, hogy a világot napjainkban sújtó recesszió miatt sürgős szükség van oktatásügyi beruházásokra és az oktatásügy reformjára. Egy másik uni ós jelentés szerint, mely az EUtagországok között az oktatás területén megvalósuló együttműködést vizsgálja, az oktatás minden szintjén növekedés tapasztalható az egy főre (diákra) jutó beruházások tekintetében. A korábbi időszakokhoz képest azonban lela ssult a felsőoktatásra fordított kiadások növekedése. Az EU tagállamainak évente és diákonként átlagosan 10 000 euróval többet kellene beruházniuk a felsőoktatás fejlesztésébe, ha fel kívánnak zárkózni az Amerikai Egyesült Államokhoz. A fent említett öt c élkitűzés részét képezi a gazdasági növekedés és a foglalkozatás ösztönzését célzó ún. lisszaboni stratégiának, az EU vezetői által 2000ben elfogadott tízéves tervnek. A terv végrehajtása során az Európai Bizottság minden évben jelentésben számol be az EU által elért eredményekről. Mivel a stratégia céljainak megvalósítására szolgáló tízéves időszak a végéhez közeledik, ismét napirendre került az uniós célkitűzések kérdése. Az idei év folyamán a tagországok kormányai újabb célokat határoztak meg a koragye rmekkori nevelés és a felsőfokú oktatás terén. Arról is megállapodtak, hogy a tizenöt évesek vonatkozásában nemcsak az olvasási, hanem a matematikai és a természettudományos készségek javítását is felveszik céljaik közé. vissza (EBhírszerk) Markó: Nem Mircea Geoanăt, hanem Klaus Johannist támogatjuk Krónika 2009. november 30. Az erdélyi magyarság számára is jelentős tétje van az elnökválasztás második fordulójának: a december 6ai szavazás ugyanis nem két személyről szól , hanem arról, hogy kinek milyen víziója van az eljövendő Romániáról, és hogy lehete Klaus Johannis személyében egy kisebbségi politikus Románia miniszterelnöke. „Az RMDSZ - a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) közösen – azt a jelöltet támogatja, aki kiáll K laus Johannis mellett” – jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök szombaton, Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatóján. z RMDSZ elnöke kifejtette, az, hogy a román parlamenti pártok többsége egy német nemzetiségű és egy kiválóan felkészült, független p olitikust javasol a miniszterelnöki tisztségre, azt mutatja, hogy most van esély a szemléletváltozásra a román politikában, van esély egy olyan vízióval építeni a jövőt, amelyben minden állampolgárnak egyenlő módon helye van, és ez a magyarság számára is d öntő szempont. Mint mondta, ezért támogatják továbbra is Klaus Johannist, és rendkívül méltányolják azt, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) és jelöltje, Mircea Geoană is odaállt a javaslat mellé, és bár az RMDSZ nem kötött és nem is fog a második forduló e lőtt megállapodást kötni a PSDvel, ahogyan ezt a PNLvel tette. A szövetség nem tud egy olyan jelölt mellé odaállni a második fordulóban, aki ezt a javaslatot, ezt a típusú jövőképet, ezt a víziót Romániáról nem volt hajlandó támogatni – utalt Traian Băse scu Johannis jelölését több ízben is elutasító állásfoglalására. Markó hozzátette: az RMDSZ által meghozott döntés nem a személyekről, hanem a szemléletváltás szükségességéről szól. „Nem a magasságukat vagy a súlyukat mértük meg, nem a diplomáikba beírt j egyeket nézegettük meg: azt néztük meg, hogy ki, mit támogat a elkövetkezőkben, és az, hogy odaáll valaki Klaus Johannis
