Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.30 . 10 kapcsolatokat. Kulcsfontosságú tehát, hogy milyen mértékben sikerül lehűteni a két párt forrófejű elnökeit. „Vagy hogy sikerüle ez egyáltalán“ – zárja jegyzetét a szerző. vissza Komáromba látogat a német nagykövet Bumm.sk 2009. 11. 30 December 3án, csütörtökön Bastrnák Tibor komáromi polgármesterrel tárgyal Németország pozsonyi nagykövete, Axel Hartmann. A német diplomata a Selye János Gimnáziumba is ellátogat, ahol előadást tart. Andruskó Imre, a komáromi gimnázium igazgatója a Bummal közölte, a német nagykövetség és az iskola között már évek óta kimagaslóan jó munkakapcsolat alakult ki, hiszen a gimnázium német lektorok munkájának is köszönhetően a DSD program keretében évente 1520 diákjának tudja biztosítani a felsőfokú német nyelvvizsgát. Közülük a közelmúltban Koltai Péter a matematikai, fizikai diákolimpiákon elért kiváló eredményeinek és a DSD vizsgának is köszönhet ően szerzett ösztöndíjat a müncheni műszaki egyetemen, ahol azóta már sikeresen be is fejezte tanulmányait. A frissen érettségizettek diákok közül a német nyelvi olimpián elért sikerének köszönhetően Deák Katalin jutott ösztöndíjhoz, és kezdte meg tanulmán yait a müncheni jogi egyetemen. Az DSD program lektorait a német állam is fizeti, és szlovákiai munkájukat Dr. Gudrun Telge koordinálja, aki a kezdeményezője és szervezője a mostani látogatásnak is. A Selye János Gimnázium tantestületének mind a négy ném et szakos tanára is rendelkezik DSD certifikátumával. A mostani találkozón a nagykövet úr nemcsak megismerkedik az iskola vezetésével és a német szakos tanárokkal, de rövid előadást is tart a gimnázium diákjainak. Az iskolában tett látogatás után Hartman n a délutáni órákban a városházára látogat majd, ahol fogadja őt Bastrnák Tibor polgármester, majd ebéd után megtekinti Komárom nevezetességeit is. vissza Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalása a romániai elnökválas ztás második fordulója előtt Reggeli Újság 20091130 Bár a romániai elnökválasztás első fordulójának eredményei a papírforma szerint alakultak, hiszen várható volt a megközelítőleg azonos támogatottsággal bíró két nagy párt, a Szociáldemokrata Párt és a Demokrata – Liberális Párt jelöltjének második fordulóba jutása, mégis meggondolatlannak és aggasztónak tűnik az a sietség, ahogyan az erdélyi magyar politikai pártok vezetői – a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Magyar Polgári Párt (MPP) – t ámogatóik nevében elkötelezik magukat az egyik, illetve a másik jelölt mellett. Meggondolatlan és elsietett, mert egyik jelöltnek sincs nyilvános és értékelhető politikai ajánlata általában a számbeli román többséggel együttélő nemzeti közösségek létkérdés einek megnyugtató rendezésére, sajátosan pedig az erdélyi magyar közösségi autonómiák – a széles értelemben vett kulturális autonómia és a Székelyföld területi autonómiája – közjogi megvalósíthatósága tekintetében. Ennek hiányában alapos a gyanú, hogy nem az erdélyi magyar érdek érvényesítése foglalkoztatja elsődlegesen az RMDSZ vezetőit, amikor – bár körmönfont módon, a Nemzeti Liberális Párt és Klaus Johannis lehetséges miniszterelnökjelölt támogatásának leple alatt – ismét a posztkommunista érdekcsopor tok által irányított szociáldemokrata jelölt, Mircea Geoană támogatására készülnek buzdítani a gyanútlan magyar választót, hanem inkább az ismét elérhető közelségbe került bukaresti kormányzati bársonyszékek bűvölete. Nem sokkal átgondoltabb ennél a politi kai képviseletünk számára létfontosságú arányos parlamenti berendezkedés helyett az autokratikus nemzetállami gyakorlat veszélyét hordozó elnöki rendszert, illetve a mondvacsinált „caracali” autonómiamodellt ígérő Traian Băsescu feltétlen támogatására val ó felszólítás sem az MPP elnöke részéről. Akkor már tisztességesebb és megfelelő elvi alapú a Székely Nemzeti Tanács elnökének érvénytelen szavazásra buzdító kísérlete, amit egy összmagyar erdélyi összefogás egyértelmű politikai üzenetté erősíthetne, ennek hiányában azonban eleve kudarcra van ítélve, amint ezt az első forduló eredményei igazolták is. Különösen aggasztónak tartjuk a korai elköteleződést azért is, mert a magyar pártok egymásnak ellentmondó döntését nem előzte meg részükről semmilyen kísérlet egy közösen vállalható, egyeztetett magyar álláspont
