Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.28 . 36 fontosságáról értekezett. A magyarországi meghívottak pedig a kezdeményezés pozitívumainak kiemelése mellett az anyaországi támogatásról biztosították a jelenlevőket. Délelőtt három előadásra kerü lt sor, míg délután közel harminc civil szervezet tájékoztatta a jelenlévőket tevékenységéről, terveiről. [Kommentálható] Romániai Magyar Házak Találkozójacímmel került sor pénteken a romániai magyar civil szervezetek megbeszélésére egy országos szintű há lózat kialakítása céljából. „Az elmúlt húsz évben már kialakultak azok a kis magyar autonómiaszigetek, amelyek függetlenek a hatalomtól, de függnek azoktól a közösségektől, amelyek fenntartják őket” – utalt megnyitó beszédében Dáné Tibor Kálmán, az Erdél yi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke a romániai magyar civil szervezetekre. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében emlékeztetett: „Egy közösség, amelynek nincs önálló élete, nagyon hamar szétmorzsolhatóvá válik, és elveszíti önmagát. Az RMDSZ mindig pr ioritásként kezelte a civil szervezetek kérdését. Sok Magyar Ház nem jöhetett volna létre az anyaországi támogatás nélkül. Az RMDSZnek sikerült költségvetési támogatást kieszközölni a Magyar Házak működtetésére, és ha lesz rá még lehetőségünk, ezt továbbr a is megtesszük. A Magyar Házak fenntartásához szükség van a romániai magyar vállalkozók támogatására is. A Magyar Házak léte az egyik feltétele annak, hogy ebben az országban és Erdélyben hazát teremtsünk magunknak” – összegzett Markó. Szamosújvári magya r iskola magyar pénzekből Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgatóhelyettese beszédében a Magyar Házakat a végvárakhoz hasonlította. „A mi korunkban a külhoni magyarság intézményei, így a Magyar Házak is a m agyar közművelődés bástyái. Nemzetpolitikájában a magyar kormány lehetőségéhez mérten biztosítja a Magyar Házak támogatását, és az elkövetkező négy évben akár új projekteket támogathatunk, például a szamosújvári új magyar iskola felépítését” – fejtette ki a tisztségviselő, majd az EMKÉt a magyar közművelődés emblémájának nevezte. Szurmainé Silkó Mária, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetője hangsúlyozta: a Magyar Házaknak vállalniuk kell a kulturális missziót, az EMKE p edig továbbra is nyújtson szakmai segítséget a romániai magyar civil szervezeteknek. Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főigazgatója a tapasztalatok megosztásának és közös információs rendszer kialakításának fontosságár ól értekezett, majd azt mondta: „Az elmúlt öt évben megszervezett képzések során elindult egy építkezés, amelynek közösen látjuk hasznát. Gondolkodjunk tehát közösen az anyanyelvi kultúra építéséről és a magyarság megtartásáról” – buzdított a főigazgató. B ordás István, a Sárospataki Népfőiskolai Egyesület titkára Móricz Zsigmondot idézte beszédében, amikor a minőségről, a szolidaritásról és a magyarságról beszélt. „A minőségi tudás és kultúra, a társadalom működéséhez szükséges szolidaritás, valamint a magy arság érdekében egész életünkben ki kell tartanunk” – közölte. Tíz Magyar Ház kezdeményezte a hálózat kialakítását „Hogy mit nevezünk Magyar Háznak? Azokat az épületeket, amelyek egy romániai magyar civil szervezet vagy történelmi magyar egyház tulajdoná ban vannak, és bennük kulturális és a magyarság megmaradása szempontjából fontos programokat bonyolítanak le. A hazai Magyar Házak meghatározó szerepet töltenek be a közösség kulturális és közösségépítő életében” – pontosított Dáné Tibor EMKEelnök. Péterf i Ferenc, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus osztályvezetője a kis közösségek önszerveződésére és cselekvőképességére hívta fel a hallgatóság figyelmét. Csáki Rozália, a Civitas Alapítvány székelyudvarhelyi projektvezetője pedig a hál ózatok kialakulásáról, hálózattípusokról értekezett. „A Magyar Házak Hálózata létesítésének gondolatát idén tíz Magyar Házzal közösen kezdtük el. Egyfajta kulturális kapcsolati hálót szeretnénk közöttük kiépíteni. Hogyan segítünk egymáson, ez kiderül a dé lutáni megbeszélésén. Szeretnénk sikerre vinni ezt a találkozót oly módon, hogy egyúttal a második találkozót is előrevetítsük” – nyilatkozta Dáné Tibor Kálmán lapunknak a délelőtti program után.
