Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.28 . 25 gerjeszti a feszültséget, majd mint megmentő megtalálja a megold ást. Persze, ezzel a játékkal nagy szolgálatot tettek a népnemzeti koalíciónak, mert így ütőkártyákat adtak a kezükbe, amiket ők ki is használtak politikai pontszerzésre. Végül is mire ment ki ez a játék, és mennyire jelentősek a statútum szövegében utóla g eszközölt változtatások? – Vannak olyan feltételezések, hogy a hatalmi koalíció egyes vajdasági politikusai népszerűségének csökkentését célozta mindez. A technikai változtatásokat illetően: nem kellett volna, hogy ezekre sor kerüljön, mert például azon a ponton is, ahol a nemzetközi szerződések megkötéséről volt szó, a szöveg úgy fogalmazott, hogy „az alkotmánnyal összhangban”. Tehát nem lehetett volna semmi olyat tenni, ami nem alkotmányos. Egyébként pedig a régiók közötti szerződések is valamiféleképp en nemzetközieknek számítanak majd. Azt akarom mindezzel mondani, hogy az egész cirkusz egy színlelt, szimbolikus síkon folyt. Mennyiben jelent segítséget Vajdaság lakosainak az ilyen statútum, előrelépésnek tekinthetőe egyáltalán? – Azt hiszem, hogy ig en, mert az új statútum mégis valamiféleképpen európai régióként határozza meg Vajdaságot, és a tartomány több lehetőséget kap a regionális együttműködés terén, ami hozzájárulhat a gyorsabb fejlődéséhez. Sajnos, ez a cirkusz, amit a statútum körül teremtet tek, a nyilvánosság körében ellenállást váltott ki az autonómiával kapcsolatban. Ez egyben azt is megmutatta, hogy a politikai elit Szerbiában – ha létezik egyáltalán ilyen – mennyire regionalizációellenes. Miért félnek a regionalizációtól Szerbiában? – Az igazi félelem abból fakad, hogy a végéhez közeledik a nagy rablások korszaka. Maradt még zsákmányolható vagyon, és ezt nem akarják megosztani a helyi szintű hatalmakkal, főleg az nincs ínyükre, hogy helyi szinten valaki ellenőrizze a folyamatokat. Mily en gondot okozhat az ilyen politikai hozzáállás Vajdaság fejlődésének a jövőben? – Ezt máris érzékelhetjük Tadić elnök úrnak a nemrég tett kijelentéséből, amikor is azt mondta, hogy Vajdaság aszimmetrikus autonómiája állandó feszültségeket kelt majd Szerb iában, mert az ország többi régiója is szeretné gyakorolni ezt a fajta önállóságot, ezért a vajdasági statútumot is ebben az irányban kell alakítani, nehogy nagy különbségek legyenek a régiók között. Itt azonban megfeledkeztek egy nagyon fontos tényezőről. Még ha egész Szerbiát is decentralizálnák, és a szerbiai régiók is megkapnák a jogaikat egyfajta autonómiára, akkor is csak aszimmetrikus fejlődést képzelhetünk el. Minden összetettebb állam aszimmetrikus, például Spanyolország, Olaszország, Németország é s NagyBritannia is. Mivel ezek a szerbiai régiók még csak most keletkeznek, nincs olyan tradíciójuk, nincs olyan tapasztalatuk és kapacitásuk, mint Vajdaságnak. A régiók természetes fejlődése csak úgy képzelhető el, hogy az egyes régiók képessé válnak arr a, hogy magasabb szintre lépjenek. Mi történik akkor, ha más politikai erők kerülnek hatalomra Szerbiában, és el akarják törölni Vajdaság hatásköreit? Könnyen tehetik meg ezt? – Itt érünk vissza a beszélgetésünk elejéhez, amikor az alkotmányról beszéltem , mint a legnagyobb probléma forrásáról. Az alkotmány ezt nem pontosítja. Tehát itt egy törvény határozza meg Vajdaság hatásköreit, e törvényt pedig a köztársasági parlamentben egyszerű többséggel szavazzák meg. A hatalmon lévő politikai erők jóakaratán mú lik minden. Az alkotmány értelmében Vajdaságnak csupán arra van felhatalmazása, hogy saját címerét és zászlaját meghatározza. Mennyi idő szükséges ahhoz, hogy eltöröljék Vajdaság hatásköreit? – Ha meglesz hozzá a politikai akarat, ezt egy nap alatt megte hetik. vissza
