Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.28 . 21 vízumkényszer eltörlése vonatkozik . A korábban használt, régi típusú útlevelek gazdáinak továbbra is szükségük lesz vízumra, de ezekből Szerbiában már nagyon kevés van, a meglévők érvényességét pedig hamarosan meghosszabbítják, úgyhogy a beléjük ütött vízummal tulajdonosaik még jövőre is u tazhatnak. A külföldön, diaszpórában - zömükben NyugatEurópában - élő szerbek zöme még kék útlevéllel rendelkezik, ám a zömüknek emiatt nem lesz gondja. Rendelkeznek ugyanis valamilyen helyi okmánnyal, s az lehetővé teszi számukra a szabad helyváltoztatás t az EUországok területén - mondta a VMSZes honatya. Mint Nagy Ferenc, Magyarország szabadkai főkonzulja közölte, idén az északvajdasági városban 60 ezer Magyarországra (s rajta keresztül az EUba) szóló vízumot adtak ki. Tavaly 130 ezer szerbiai államp olgár kapott beutazási engedélyt. A másik szerbiai konzulátuson, Belgrádban jelenleg 22 ezer vízumnál tartanak, s tavaly mintegy 34 ezret adtak ki - mondta Kollár János főkonzul. vissza Túl sok volt a kompromisszum – Čedomir Jovanović: Vajdaság a 2006os alkotmány áldozata, amelyet a vajdaságiak nem is támogattak Magyar Szó • Varjú Márta • 2009. november 28., szombat A Szerbiai Képviselőház várhatólag hétfő n tart s zavazónapot, és dönt a statútumról, valamint a hatásköri t örvényről. A Magyar Szónak Čedomir Jovanović, a Liberális Demokrata Párt elnöke nyilatkozott, aki már korábban kijelentette, hogy pártja támogatni fogja mindkét dokumentumot. – Számunkra az a legfontosabb, hogy a köztársasági parlamentben a statútum és a h atásköri törvény megkapja a többség támogatását, de nem szabad áltatni magunkat és a közvéleményt, hogy ezzel megtettük a magunkét és elégedettek lehetünk. Egyáltalán nem így van, hiszen mindkét dokumentum létrehozása során túl sok kompromisszum köttetett, aminek az lett az eredménye, hogy mára teljesen eltávolodtunk a probléma lényegétől. Tehát Ön elégedetlen mindazokkal a jogokkal és hatáskörökkel, amelyeket mi vajdaságiak kapunk e két dokumentumnak köszönhetően? – Az első komolyabb hibát a közigazgatás követte el, amikor nem mérte fel, hogy a vajdasági embereknek mire lenne szükségük, a második tévedés az volt, hogy a szerbiai polgárok szemszögéből se vizsgálták meg a helyzetet, hanem csak Belgrád és Újvidék viszonylatában kerültek terítékre a dolgok. P ersze egy folytonos riogatás és félelemkeltés is fennállt, ami a múlt politikájának a hagyatéka, és azt se felejtsük el, hogy ugyanennek az örökségnek köszönhetően erőszakot követtek el a vajdasági intézmények, szervezetek felett. Nem mintha Szerbiában más lenne a helyzet, de mi most Vajdaságról beszélünk. Az állam továbbra is megtartotta fennhatóságát, nem képes jottányit sem engedni a jogkörökből, és ezentúl is egyfajta gondnokként akar felügyelni, így lesz ez akkor is, ha már a statútumot és a hatásköri törvényt elfogadták. Az Ön nézete szerint az állam nem hajlandó decentralizálni? – Valahogy így van, pedig a napnál is világosabb, hogy a jogokat át kell ruházni vajdasági, belgrádi, újvidéki szintre, és oda, azokba a közegekbe, ahol az emberek élnek és megvalósítják jogaikat. Ezt előbbutóbb elkerülhetetlenül meg kell tenni, de a mostani két dokumentum kellőképpen nem teszi ezt lehetővé. Számomra az volt a legmegdöbbentőbb, hogy Vajdaság esetében mindig Szerbiával párhuzamos felépítményt emlegetnek, és h ogy a nem létező szerbiai regionalizációval hasonlítják össze, holott itt csak arról volt szó, hogy meg kellett teremteni a formát és a tartalmat ahhoz, hogy a helyére kerüljenek a dolgok, hogy Vajdaság rendelkezhessen a vagyonával, hogy hatékony döntések születhessenek. Sajnos nem tették lehetővé azt, amit mi elvártunk és nem teremtődhet meg egy olyan Vajdaság, amelyben élni szeretnénk, mivel megkerülték a lényegi kérdések rendezését, és a törvénnyel nem oldottak meg minden fontos rendezésre váró ügyet, ha nem egy olyan döntés született, hogy majd a jövőbeni törvényekkel még tovább rendezik a dolgot. Akkor mit kapunk mi? – Egy induló szappanoperát, legalábbis, ha a tartomány helyzetére gondolunk. Hangsúlyoznunk kell, hogy Vajdaság tulajdonképpen a 2006os alkotmány áldozata, amelyet a vajdaságiak nem is támogattak, és most arra kényszerítik őket, hogy ezen alkotmány értelmében alkossák meg a statútumukat és a hatásköri törvényt. Pedig mi
