Reggeli Sajtófigyelő, 2009. november - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-11-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 11.28 . 14 Teixeira: a Lisszaboni Szerződés növeli Ukrajna esélyét az eu rointegrációra www.umdsz.uz.ua /RBKUkrajina/2009.11.27. A Lisszaboni Szerződés aláírása lehetőséget nyújt az Európai Unió további bővítésére, így Ukrajnának is esélyt nyújt az eurointegrációra — vélte Jose Manuel P into Teixeira, az Európai Bizottság ukrajnai képviseletének vezetője az EBA (European Business Association — Európai Üzleti Szövetség) éves összejövetelén. „Egy évvel ezelőtt befejeződött az Európai Unió bővítése, de az európai Alkotmány elfogadásával az f elújulhat” — mondta az EB képviselője. Szavai szerint a Lisszaboni Szerződés — amely felváltotta az EU Alkotmányát — keretei között bármelyik európai állam jogot tarthat az uniós tagságra, s amennyiben Brüsszel hivatalosan elismeri Ukrajnát ilyen államnak, az országnak minden joga meglesz arra, hogy igényt tartson az Európai Unióhoz való csatlakozásra. „De ehhez Ukrajnának sok mindent meg kell változtatnia, többek között adaptálnia kell törvényeit az európai uniós normákhoz, a gazdasági és a szociális élet számos szférájában strukturális reformokat kell végrehajtania, amelyek nem kevés időt vesznek igénybe” — vélte Jose Manuel Pinto Teixeira. A Lisszaboni Szerződést az EU 27 országa hagyta jóvá. Az 2009. december 1jétől lép életbe. vissza A kárpátaljai ukrán nyelvű sajtó szemléje www.umdsz.uz.ua • 20091128 • A Feszt c. lap november 26i száma írást közöl A szakadék szélén, avagy miért kell Julija Timosenkónak az államfőség címmel. Szerz ője, Viktorija Vaturina arról ír, hogy állandó korrupciós botrányok és válságok jellemzik Timosenko két miniszterelnökségét: benzin, hús, cukor, pénzügyi és gazdasági, most pedig gyógyszerválság. Ukrajnának 100 milliárdos külső adóssága van, 30 százalék kal visszaesett az ipari termelés volumene, 5 helyett több mint nyolc hrivnyát kell adni egy dollárért stb. Szóvá teszi, hogy az ország feléli a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hiteleit (csak az idén 12 milliárd dollárt), miközben a kormány nem teljesíti által a vállalt kötelezettségeket. Ennek eredményeként az IMF a választásokig nem folyósítja a készenléti hitel újabb részletét, aminek következtében 40 milliárd dollár lesz a költségvetési hiány. Emellett még 18 milliárd hrivnya AFÁval tartoznak az exportőrökn ek. Vaturina idéz az Állami Számvevőszék jelentéséből, ami szerint 2008. márciusától 52,2 milliárd hrivnya állami közbeszerzés sorsáról döntött megbízások alapján személyesen Julija Timosenko és Olekszandr Turcsinov. Emellett 433,3 millió hrivnya esetében kormányrendeletek alapján döntöttek. A testület szerint ennek az összegnek legalább egyötödét „hálapénzként” fizették vissza azok, akik elnyerték a pénzeket… • A lap arról ír, hogy Ukrajnának meg kell kettőznie eurointegrációs erőfeszítéseit. Idézi Leszja Or obecet, a Jedinij Centr (JC) alelnökét, aki szerint az országnak „minél jobban ki kell használnia azt, hogy megválasztották az Európa Tanács elnökét, illetve külügymiszterét, akik a Lisszaboni Szerződés értelmében nagy befolyást gyakorolnak az Európai Uni ó külpolitikájára”. A parlamenti képviselő így kommentálta, hogy a belga Herman Van Rompuy lett az Európai Tanács első állandó elnöke, a brit Catherine Ashton pedig a kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Orobec azon véleményének ad hangot, hogy „pragmat ikus politikusok kerültek az európai közösség vezető tisztségeibe, akik a konkrét ügyeket részesítik előnyben a szépen hangzó ígéretek helyett”. „Ezért nekünk is pragmatikusaknak kell lennünk, védve saját, elsősorban gazdasági érdekeinket” — hangsúlyozza. • A Sztarij Zamok c. lap november 27i száma arról ír, hogy régiósok választási győzelmük esetén a javasolni fogják, hogy az emberek maguk választhassák meg a megyék kormányzóit. Beszámol Olekszandr Ledida sajtótájékoztatójáról, amelyen a Régiók Pártja megye i szervezetének vezetője elmondta, hogy Viktor Janukovics fontosnak tartja az önkormányzati reformot, aminek eredményeként a központból a régiókba kerülne át a jogkörök többsége. Az ellenzéki politikus síkra száll amellett, hogy az emberek maguk választhas sák meg a megyék kormányzóit, ami arra kényszeríti a központot, hogy számoljon a megyei hatalommal, amikor döntést hoznak a regionális szolgálatok, hivatalok vezetőinek kinevezésekor. Olekszandr Ledida rossz példaként Kárpátalját hozta fel e tekintetben, a hová sok idegen (főleg galíciai) vezetőt neveztek ki úgy, hogy ki sem kérték a helyiek véleményét. • A lap egész oldalas írást közöl Szlatina keserű sója címmel. Szerzője, Pétervári Natálka arról ír, hogy az Állami Számvevőszék a héten közétett jelentésében megállapította, hogy nem voltak hatékonyak a kormány által a Szlatinai Sóbánya ügyében tett intézkedések, ami „súlyos szociálisgazdasági következményekkel járt a régióban”. A szerző szerint már nem csupán a bánya, hanem az egész település megmentéséről ke ll beszélni, mivel már emberéletek vannak veszélyben. Legutóbb például egy ötszintes háznak megfelelő gödör keletkezett, s csak a szerencsének köszönhető, hogy akkor nem járt arra senki… Hatalmasak a gazdasági veszteségek is. Az előzetes számítások szerint csak a beszakadt üregek feltöltéséhez (ezek térfogata eléri a kétmillió köbmétert) 180200 millió hrivnya kellene. Összesen pedig közel 350 millióra volna szükség a különböző munkálatok elvégzéséhez. vissza
