Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.30 . 12 A csúcstalálkozón magyar kérésre - német és osztrák támogatással - az állam- és kormányfők külön aláhúzták, hogy a Lisszaboni Sz erződés és az Európai Unió alapjogi chartája a jövőről szól, és kizárólag olyan ügyekben érvényes, melyeket az európai uniós jog szabályoz. Ezzel ismételten rögzítették, hogy a charta a múltra nem vonatkozik. Bajnai Gordon azt nyilatkozta az első nap zárás a után: „teljesült az a magyar cél is, hogy a Benesdekrétumokra még közvetett utalás se történjen a szövegben. Így a mostani döntés nem szolgálhat utólagos igazolásul a Benesdekrétumok vitatott pontjait illetően, nem tépi fel a történelem fájó sebeit". Csehország lényegében ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a huszonhét tagállamnak döntenie kell, és akkor lép hatályba, ha külön eljárá s keretében mindannyian ratifikálják. A magyar miniszterelnök örömmel nyugtázta, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt a mentességet. - Ez minden szlovák állampolgár érdekét szolgálja. Egyben a szlovákiai magyarság jogvédelmének erősítése érdekében font os magyar célkitűzés volt - tette hozzá. Bajnai eleve úgy érkezett Brüsszelbe, hogy súlyos fenntartásait hangoztatta Václav Klaus követeléseivel kapcsolatban Csütörtök délelőtt nemzetközi sajtóértekezletén azt hangoztatta: elhibázott lépés a jövőbe mutató Lisszaboni Szerződéssel összefüggésben az európai múlt tragikus részét képező Benesdekrétumokat szóba hozni. A cseh államfő az utóbbi hetekben meglehetősen elszigetelődött, magára maradt, de Európa rá várt, hogy írja végre alá a Lisszaboni Szerződést. K laus azt kérte, hogy Csehország kapjon felmentést a szerződéshez csatolt alapjogi charta alól, mert szerinte ennek alapján esetleg kártérítési pereket indíthatnak a második világháború után kitelepített szudétanémetek. A szlovákok, akiknek ez a vita nem hi ányzott, ám a volt Csehszlovákia emlegetése révén belekerültek az ügybe, értésre adták, szerintük sincs kapcsolat a visszamenőleg nem hatályos alapjogi charta és az új alapszerződés között. Brüsszeli források szerint a tagországok egy része úgy találta: S védország azért kissé elsiette a dolgokat, amikor a napokban megoldási javaslatot kínált Klausnak, aki azt elvileg el is fogadta. Csütörtök éjjel is elégedetten nyilatkozott. A választások után megalakult és újra aktív német kormány, valamint Magyarország, Szlovákia és Ausztria is mind élesebben fogalmazott az utóbbi eg ykét hétben. Közvetlenül a találkozó kezdete előtt, egy másik tájékoztató keretében Bajnai utalt rá: a parlament európai bizottságában szerdán beszélt Németh Zsolttal, vagyis ismeri a Fidesz véleményét is a kérdésben. Ám ugyancsak szerdán Szájer József, a néppárti magyar EPdelegáció vezetője arra is utalt Brüsszelben, hogy a következő kormány és parlament megfontolhatja a mentesség megadásának ratifikációját. Ám elképzelhető, hogy azt a jegyzőkönyvet, amely Csehország kimaradását engedélyezi, a horvát csa tlakozási szerződésbe teszik bele, így a majdan szavazó magyar parlamentnek nyilván fontolóra kell vennie, melyik ügyet tartja fontosabbnak. A magyar kormányfő csütörtökön délelőtt egyébként azon a találkozón is részt vett, amelyet kilenc új tagország hív ott össze. A csúcs másik fontos témájának, a klímafinanszírozás teherelosztásának áttekintésére. A Visegrádi Négyeken kívül Szlovénia, Bulgária, Románia, Lettország és Litvánia képviseltette magát. Világossá tették, hogy nem támogatják a svéd elnökség java slatát. Azért nem, mert az nem veszi figyelembe kellőképpen az új tagállamok gazdasági teherbíró képességét, valamint a rendszerváltás óta megcsappant károsanyagkibocsátást, s azt a tényt, hogy a kiotói vállalásokat például Magyarország túlteljesítette. A vita tárgya lényegében az, milyen egységes álláspontot képviseljen a klímaváltozás elleni küzdelemben példamutató szerepre törő Európai Unió a decemberi globális koppenhágai konferencián. Az Európai Bizottság szerint 2020ig a fejlődő világnak évi 100 mi lliárd euró támogatásra lenne szüksége, hogy részt tudjon venni a felmelegedés folyamatának lassításában, s a környezeti és szociális katasztrófák megelőzésében. A fejlett országoknak az állami költségvetésekből 2250 milliárdot kellene előteremteniük, ami nem egyszerű feladat a gazdasági válság következtében hatalmasra duzzadt költségvetési hiányok fényében. Az Európai Unió a tervezet szerint évi legfeljebb 15 milliárdot kínálna fel 2013 és 2020, s évi 1,5 milliárdot 2010 és 2013 között. Ám egyes országok nagyobb kezdeti pénzügyi lökést adnának a támogatásnak. A kilenc új tagország nevében beszélő Bajnai Gordon azt mondta, ez esetleg önkéntes alapon elképzelhető. De semmiképpen sem fogadható el az a szövegtervezet, amely elsősorban a károsanyagkibocsátásr a alapozná a
