Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.30 . 9 Bajnai megfogalmazása szerint Václav Klaus alaptalan aggályaira végül sikerült megoldást találni. "A cseh köztársasági elnök valamilyen okból fontosnak tartotta, hogy a cseh állampolgárok ne élvezhessék az Alapjogi Charta teljes értékű védelmét. Csehország így ígéretet kapott arra, hogy az Egyesült Királysághoz és Lengyelországhoz hasonlóan később mentesülhet a Charta kötelező joghatósága alól. A mentességről mind a 27 tagállamnak együtt kell majd döntenie, és akkor lép hatályba, ha külön eljárás keretében mindannyian ratifikálják" - áll a tájékoztatásban. A magyar miniszterelnök örömét fejezte ki, hogy Szlovákia végül nem kérte ugyanezt az alapjogi charta alóli mentességet. Ez szerinte minden szlovák állampolgá r érdekét szolgálja, és egyben a szlovákiai magyarság jogvédelmének erősítése érdekében fontos magyar célkitűzés volt. vissza Nőtt a Hargita megyébe hazatelepülő diákok száma Székelyudvarhely/Budapest, 2009. október 29., csütörtök (MTI) - Ebben a tanévben a romániai Hargita megyében több gyerek tért haza külföldről és iratkozott vissza a megyebeli iskolákba, mint ahányan külföldre települtek. Az előző tanévben az arány még fordított volt - írja a Csíki Hírlap című székely udvarhelyi napilap internetes oldalán. A megyéből külföldre települő diákok többsége vendégmunkásként kiutazó szüleit kíséri. A nemzetközi pénzügyi és gazdasági válság miatt a vendégmunkások nagy számban települtek haza az utóbbi időben. A megyei d iákok összlétszámát tekintve nem sok a ki, illetve visszatelepülők száma: a több tízezer diákhoz viszonyítva, nem éri el a százat, sem az előző, sem pedig a mostani tanévben. Hargita megye tanfelügyelősége felmérést készített a külföldről hazatelepült és külföldre távozott diákokról. Az előző tanévben Hargita megyében 51 gyerek iratkozott be ismét az iskolába, közülük 28 az alsó tagozatos kisdiák. A hazatelepülők közül 44en Magyarországról, hárman Spanyolországból érkeztek, néhány diák Ausztriából és Olaszországból tért vissza. A szeptemberben kezdődött tanévben 31 a hazatelepülés miatt visszairatkozottak száma - többségük általános iskolás. Az idén szintén Magyarországról érkeztek a legtöbben, 27en. Olyan gyerek, aki szüleivel együtt kitelepü lt és állampolgárságot is szerzett az Európai Unió valamelyik tagállamában, majd pedig visszatért és ismét beiratkozott valamelyik megyebeli iskolába, az előző tanévben 11, a mostaniban pedig 15 volt. Ugyanakkor egykét, más állampolgársággal rendelkező di ák is visszatért, például két moldovai és egy ukrán állampolgár. A tanfelügyelőség adatai szerint a 20082009es tanévben a megyéből 78 diák távozott külföldre, 53 általános, 25 pedig középiskolai tanulmányait folytatta máshol. A legtöbb, 58 diák Magy arországra ment, 10 Olaszországba, de került tanuló Spanyolországba, Németországba, s még Norvégiába is. A 2009/2010es tanévben 39 Hargita megyei diák távozott külföldre. Magyarországra 17 ment, 14 Olaszországba, néhányan pedig Spanyolországba, Németo rszágba, Ausztriába, Angliába kerültek. vissza Fontos érték a kétnyelvű oktatás a szlovén oktatási miniszter szerint Lendva/Budapest, 2009. október 29., csütörtök (MTI) - A szlovéniai kétnyelvű, szlovénmagyar oktatás be vezetésének 50. évfordulója kapcsán indított sorozatában a Népújság című lendvai hetilap Igor Luksic szlovén oktatási miniszterrel közöl interjút legfrissebb számában. A nemzetiségileg vegyesen lakott területen megvalósuló oktatási modellt jó irányba f ejlődőnek, a kétnyelvűséget fontos értéknek tekinti a miniszter. Véleménye szerint az utóbbi tíz évben jól képzett, iskolázott emberek kerültek ki a magyarok által is lakott településekről a kétnyelvű oktatás révén, akik fenntartják a kisebbségi médiát , az iskolákat, a kultúrát és a közéletet. Arra a felvetésre, hogy egy felmérés szerint magas az aránya azoknak is - 52 százalék , akik, ha lenne rá lehetőség, gyereküket magyar tannyelvű osztályba íratnák, Luksic azt válaszolta, hogy "meg kell vizsgá lni, mit is jelentene ez egyegy iskola számára, és hogy ezt fenn lehetnee tartani," biztosíthatóe elegendő tanár a minőségi oktatáshoz, valamint megoldhatóe a gyerekek integrálása a "szélesebb" társadalomba. Véleménye szerint "mindkét nyelvet ugya nolyan szinten kell ápolni, és ez persze a szülők számára nehéz lehet". Luksic az interjúban elmondta, hogy azok, akik Szlovénia kétnyelvű területein a többség és a kisebbség nyelve közül csak az egyiket beszélik, hátrányban vannak, hiszen a környezetüktől nem tudják megkapni mindazt a lehetőséget, amit kínál. vissza
