Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.03 . 22 Ho gyan érintik a változások a német kisebbséget? – BÜRGERMAYER ANDREAS: NAGYON BONYOLULT LESZ AZ ÚJ NEMZETI TANÁCS MEGVÁLASZTÁSA Vajdaságma.info • 2009. október 2. [10:58] Húsz éve, hogy 1989 november 9én leomlott a berlini fal, s 19 évvel ezelőtt, 1990 ok tóber 3án egyesült a két Németország. Létrejött egy több mint 83 millió lakost számláló német állam, ahol nagyszabású ünnepséggel készülnek a 20. évfordulóra, s a szeptember 27ei választások győztese, Angela Merkel addigra már az új német kormány felállí tását tervezi. Hogyan érinti mindez a Vajdaságban, Szerbiában élő német kisebbséget? Bürgermayer Andreast, a Német Nemzeti Tanács elnökét, a német egyesületek szövetségének vezetőjét, az első vajdasági kisebbségi német szervezet, az újvidéki Donau német kl ub alapítóját kérdeztük: - Az évforduló alkalmából mi itt nem szervezünk külön ünnepségeket, ellenben nagyon fontos a számunkra a Németországgal való kapcsolat. Fontos a hovatartozás érzése, az a tudat, hogy létezik egy állam, amely figyelembe veszi, hogy vannak német kisebbségek más államokban. A Német Nemzeti Tanács elnökeként meghívást kaptam a belgrádi német nagykövetségen a szeptember 27ei választások alkalmából adott fogadásra, ahol nagyon érdekes fordulatot tapasztaltam. 1992 óta, amióta hasonló fo gadásokra járok, német nagykövet most először beszélt csak németül, és nem angolul, s beszédét tolmács fordította szerbre. Ez egyfajta nemzeti öntudatra ébredés érzését keltette, és számunkra a beszéde azért is fontos volt, mert megköszönte a szerbiai néme t kisebbség jelenlétét a fogadáson és azt, hogy érdeklődünk a németországi események iránt. - Az 1992ben alakult újvidéki Donau német klub elnökeként a szerbiai kisebbségek közül az elsők között volt alkalma kapcsolatot építeni az anyaországgal. De hogya n építette a kapcsolatot az itteni németekkel, akik az Európában folyó rendszerváltás időszakáig általában csak félelemmel telve nyilatkoztak arról, hogy ők németek? - Az anyaországgal való kapcsolat abban merül ki, hogy számon tartanak bennünket. A német belügyminisztérium anyagilag is támogatja a külföldön élő németeket, szervezeteik által. A Donau klub megalakulását követően mi klubtagok több tagozat megalakításában tevékenykedtünk, azt tapasztaltuk, hogy az emberek szívesen vesznek részt a klub és a ta gozatok akcióiban. Később ezek a tagozatok egyesületté alakultak, így most azt mondhatom, hogy az általunk alakított egyesületekkel, valamint a karlócai Karlowitz egyesülettel együtt ma már tíz szervezet van a Német Nemzeti Tanács körül, a Német Egyesülete k Szövetsége pedig ernyőszervezetként felölel minden német egyesületet és szervezetet, beleértve a szabadkai Német Népi Szövetséget is. Én nagyon fontosnak tartom e szövetség létét, mert a német kisebbség nagy részét felöleli, és erősíti az emberekben a tu datot, hogy ők egy szövetséghez tartoznak. Bánátban van egyesület Pancsován, Fehértemplomon, Nagybecskereken és Kikindán, Bácskában Szabadkán, Apatinban, Hódságon, Újvidéken aktív a tagság, miközben Zombor a humanitárius munka megszervezésében jeleskedik. - Önök, a mintegy 4000 lelket számláló német kisebbségi közösség vezetői hogyan fogadták a nemzeti tanácsokról szóló új szerbiai törvényt? - Épp a minap voltunk beszélgetésen az illetékes minisztériumban, s pillanatnyilag azt látom, hogy nagyon bonyolult lesz az új nemzeti tanács megválasztása akkor is, ha közvetlen választás lesz nálunk, de akkor is, ha az elektori rendszert alkalmazzuk. Mi még nem tudjuk, hogy melyik változat mellett döntsünk. Nehezíti a döntést, hogy a választók aláírását hitelesíteni kell a bíróságon, s mi ezt az eljárást nagyon bonyolultnak tartjuk. Az elektori választás esetében is például az elektort támogató aláírásokat hitelesíteni kell, a hitelesítést pedig a törvény magyarázata szerint a bíróságon lehet elvégezni. Kérdem én, a n énik és bácsik közül kik jönnek el a bíróságra, hogy hitelesítsék aláírásukat? Erős nemzeti tudat esetében talán könnyebb lenne, de a németség esetében a nemzeti érzést elfojtották, s e tekintetben nehéz a helyzetünk. - Pedig csaknem húsz éve, hogy Vajdas ágban van német egyesület, vannak német rendezvények és az emberek nyíltabban vállalják nemzeti hovatartozásukat. Gondolom, az Önök által szervezett rendezvények, megmozdulások napjainkban is az identitás erősítését szolgálják? - A Német Nemzeti Tanács ig yekszik olyan rendezvényeket szervezni, ahol a német kultúra által bemutatjuk az itteni németség szerepét ebben a közösségben, és erősítjük a közösséghez való tartozás érzését. Könyveket adtunk ki, összeállítottuk az első német nyelvű kisebbségi tévéműsort és évente kétszer megszervezzük a német kultúra
