Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-29
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.29 . 15 Fico beismerte: a szlovák kormánynak nem igen van ínyére, hogy a charta és a Benesdekrétumok közti politikai viszonyt a charta hatásának szociális ügyekben való korlátoz ásával rendezze. NagyBritannia és Lengyelország ilyen irányú döntését rossznak tartja, s nem érti, miért lépett erre az útra Csehország is. Szlovákia a Lisszaboni Szerződés szerves részének tartja az európai emberi jogi chartát, s nem szeretné, ha annak megsértésekor a szlovák állampolgárok nem részesülhetnének megfelelő védelemben. A kormányfő szerint Pozsony most megpróbál valamiféle egyens úlyt találni a szociális jogok védelme és a Benesdekrétumokkal kapcsolatos aggályok között. "Valóban nem jogi, hanem politikai aggályokról van szó. Például arról, hogy a Cseh Köztársaság másképpen tekintene a Benesdekrétumokra mint Szlovákia" - mutatott rá Fico. Megjegyezte: a cseh álláspont "idegességet váltott ki, problémát okoz". vissza Pozsony ellenzi a Benesdekrétumok védelmét Robert Fico szlovák kormányfő zavarosnak minősítette Václav Klaus követelését, hogy Csehországot mentsék fel az európai emberi jogi charta hatálya alól. Szerinte nem jogi, hanem politikai aggályokról van szó. Ha viszont az EU enged a cseh elnöknek, Szlovák ia is kivételezést kér. MTI| 2009. október 28. | A szlovák kormányfőnek meggyőződése, hogy a Lisszaboni Szerződéshez csatolt európai emberi jogi charta alapján nem kérdőjelezhetőek meg a II. világháború után kiadott Benesdekrétumok. Ez mindannyiunk számára világos – jelentette ki Robert Fico a szlovák parlament európai ügyi bizottságának ülésén szerdán Pozsonyban. A szlovák kormányfő a kabinet álláspontjáról tájékoztatta a képviselőket az Európai Unió csütörtöki és pénteki csúcstalálkozója előtt. A kormánynak meggyőződése, hogy a Lisszaboni Szerződés ratifikációja után a chartával és a Benesdekrétumokkal kapcsolatban nem merülnek fel jogi kérdések, ez utóbbi kettő között nem áll fent jogviszony. Ez az álláspontja az EUnak, az összes jogi osztá lynak és igazgatóságnak is – húzta alá Fico. A szlovák kormányfő zavarosnak minősítette a cseh államfő azon követelését, hogy Csehországot mentsék fel a charta hatálya alól. Úgy vélte: nem az lesz az eredmény, hogy Csehországban magasabb szintre kerül ne a Benesdekrétumok védelme, hanem az, hogy a cseh állampolgárok esetleges szociális problémáikkal sem a cseh, sem a luxemburgi nemzetközi bírósághoz nem fordulhatnak majd. Fico beismerte: a szlovák kormánynak nem igen van ínyére, hogy a charta és a Benesdekrétumok közti politikai viszonyt a charta hatásának szociális ügyekben való korlátozásával rendezze. NagyBritannia és Lengyelország ilyen irányú döntését rossznak tartja, s nem érti, miért lépett erre az útra Csehország is. Szlovákia a Lisszab oni Szerződés szerves részének tartja az európai emberi jogi chartát, s nem szeretné, ha annak megsértésekor a szlovák állampolgárok nem részesülhetnének megfelelő védelemben. A kormányfő szerint Pozsony most megpróbál valamiféle egyensúlyt találni a sz ociális jogok védelme és a Benesdekrétumokkal kapcsolatos aggályok között. Valóban nem jogi, hanem politikai aggályokról van szó. Például arról, hogy a Cseh Köztársaság másképpen tekintene a Benesdekrétumokra mint Szlovákia – mutatott rá Fico. Megjegy ezte: a cseh álláspont "idegességet váltott ki, problémát okoz". A szlovák kormányfő megerősítette: ha Václav Klaus követelését teljesítik, s Csehországot mentesítik az emberi jogi charta hatálya alól, Szlovákia követelni fogja, hogy a kivétel őrá is vonatkozzon. Klaus aláírásával kapcsolatban Jan Fischer cseh miniszt erelnök elmondta, az államfő nem támaszt újabb feltételeket a Lisszaboni Szerződés életbe lépéséhezelé, ha az Európai Unió (EU) teljesíti feltételét, és felmenti Csehországot a charta hatálya alól. "Ilyen értelmű biztosítékot kaptam Klaustól" - jelentette ki Fischer a kormány szerdai ülése után tartott sajtóértekezleten. Hozzátette: az államfőnek azonban mindenképpen meg kell várnia az alkotmánybíróság döntését a Lisszaboni Szerződés ügyében.
