Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli S ajtófókusz 200 9 . 10.28 . 28 Az ENSZjelentésben az európai fegyverszállítmányok kapcsán megemlítik Viktor Bout, egy ismert orosz fegyverkereskedő nevét is, aki a Romániában három román újságíró iraki elrab lása kapcsán hírhedté vált, azóta az országból megszökött szíriai üzletemberrel, Omar Hajsszammal is kapcsolatban állt. Bout jelenleg Thaiföldön ül börtönben egy, az alKasszaréhoz hasonló tranzakció miatt. Bout egy bolgár gyártótól vásárolt volna fegyvere ket, amelyeket egy román cég közvetítésével juttatott volna el a címzetthez. Szerző(k): Balogh Levente vissza 2010 a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem éve lesz Krónika 2009. október 28. A Európai Bizott ság adatai szerint az Európai Unió lakosságának 16 százaléka, összesen közel 80 milliónyi lakos él a szegénységi küszöb alatt, és olyan súlyos problémákkal küzd, mint a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, fedélhez, szociális és pénzügyi szolgáltatásokhoz jutás akadályai. Létminimum alatt. A szegénység visszaszorítását tűzte ki célul az Európai UnióAz európai uniós lakosság 73 százaléka a hazájában jelen lévő széles körű problémaként tekint a szegénységre, 89 százalékuk pedig azonnali lépéseket vár kormányától a probléma kezelése érdekében – derül ki egy tegnap közzétett, átfogó uniós közvéleménykutatásból. A felmérést 2010, a szegénység elleni küzdelem európai éve beharangozásaként mutatták be Brüsszelben. A szociális ügyekért felelős biztos, Vladimír Spidla a jelentést ismertetve kiemelte, hogy a beérkezett válaszok tanúsága szerint „a legtöbben saját nemzeti kormányukat tartják elsődlegesen felelősnek, de a válaszadók háromnegyede az Uniótól is elvárja, hogy fontos szerepet vállaljon a kérdésben”. Milliók a szegénységi küszöb alatt A brüsszeli bizottság adatai szerint az Európai Unió lakosságának 16 százaléka, összesen közel 80 milliónyi lakos él a szegénységi küszöb alatt, és olyan súlyos problémákkal küzd, mint a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz, fedélhez, s zociális és pénzügyi szolgáltatásokhoz jutás akadályai. A magyarok 34 százaléka úgy nyilatkozott, hogy háztartásuk nehezen jön ki a jövedelméből. Ennél csak a bolgárok (40 százalék) és a görögök (35) érzik szegényebbnek magukat, az uniós átlag 12 százalék . Az uniós szinten megkérdezett 27 ezer válaszadó többsége a munkanélküliség magas arányával (52 százalék) és az elégtelen mértékű bérekkel (49 százalék) magyarázta a szegénység jelenségét, kiegészítve ezt a túl alacsony társadalombiztosítási juttatásokka l és nyugdíjjal (29 százalékkal), valamint a tisztességes lakhatás túlzott mértékű költségeivel (26). A válaszadók a hiányos iskolázottságot, képzést vagy hozzáértést (37 százalék), továbbá az „öröklött” szegénységet (25) és a drog- és alkoholfüggőséget (23) tartják a szegénység mögött meghúzódó legfontosabb okoknak. A lakosság több mint fele (56 százalék) gondolja úgy, hogy a szegénység legjobban a munkanélkülieket fenyegeti, 41 százalékuk szerint az idősek vannak kitéve a legnagyobb veszélynek, 31 száza lékuk pedig az alacsony képzettségű, hiányos felkészültségű csoportokat említette. Lehetőségek nélkül Tíz európai lakosból majdnem kilenc (87 százalék) szerint a szegénység elveszi az emberektől annak a lehetőségét, hogy megfelelő lakáshoz jussanak, míg t ízből nyolc válaszadó úgy érzi, a szegénység ténye korlátozza a felsőfokú oktatásban vagy felnőttkori továbbképzésben való részvétel esélyeit, a megkérdezettek 74 százaléka pedig úgy gondolja, hogy rontja a munkához jutás esélyeit. Az európaiak többsége (60 százalék) szerint a szegénység korlátozza a megfelelő alapfokú oktatáshoz jutás esélyeit, míg 54 százalék szerint a baráti és ismeretségi hálózatok fenntartásának képességét is nehezíti. A brüsszeli közlemény emlékeztetett arra is, hogy tíz évvel ezelő tt az EU vezetői vállalták, hogy 2010ig „döntő hatású” lépéseket tesznek a szegénység felszámolása érdekében.
