Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.27 . 27 A miniszteri találkozó az október 2930i brüsszeli EU csúcsot készíti elő, ahol elsődleges cél a Lisszaboni Szerződés által létrehozandó legfelsőbb hivatalok megvitatása. Ilyen a Tanács első állandó elnökének, valamint az első külügyekért felelős főképviselőnek a kinevezése. Mivel a Liss zaboni Szerződés még nem lépett életbe, az sem teljesen világos, hogy milyen mértékben mehetnek el ebbe az irányba. David Miliband brit külügyminiszter vasárnapi bejelentésével bedobta a kesztyűt, miszerint „Európának igen jó” lenne, amennyiben Tony Blair , volt brit miniszterelnököt választanák meg az EU elnökévé. Emellett elutasította saját jelölését a külügyi főképviselő posztjáért indított versenyben. „Nem vagyok jelölt [erre a posztra]. Nem állhatok rendelkezésre” – mondta a BBCnek, hozzátéve, hogy „ hű” marad jelenlegi munkájához. Mindezt azzal egészítette ki Miliband, hogy a posztokat „meglehetősen könnyen” be lehetne tölteni, miután a Cseh Köztársaság elfogadta a szerződést. Kitekintő vissza Kiderül, hol épülhet a z új atomerőmű Krónika 2009. október 27. Köteles közölni a Greenpeace környezetvédelmi civil szervezettel az új romániai atomerőmű tervezett helyszíneit a Gazdasági Minisztérium, miután a zöldek pert nyertek a szaktárca ellen. A civilek azt követően fordu ltak az igazságszolgáltatáshoz, hogy a minisztérium ugyan közölte, hogy több helyszínt is vizsgál még a végleges döntés meghozatala előtt, azonban nem kívánta felfedni, hogy melyek ezek. A Greenpeace aktivistái tegnapi közleményükben arra is emlékeztetnek, hogy mindössze egylejes erkölcsi kártérítést követeltek a szaktárcától, mivel az „megtagadta a közérdekű információkhoz való hozzáférést”, illetve további száz lejt minden egyes nap késlekedésért. Amint arról lapunkban is beszámoltunk, április elején mé g azt közölte Valica Gorea, a Nukleáris Tevékenységeket Felügyelő Országos Bizottság (CNCAN) vezetője, hogy négy erdélyi város közül választják ki Románia második atomerőművének helyszínét. Mint mondta, a kiválasztási folyamat kezdetén száz lehetséges hely színt felsoroló listán most már csak négy város, Brassó, Nagyszeben, Arad és Kolozsvár neve szerepel. „A 3 ezer megawatt összkapacitású atomerőművet a tervek szerint 2020ban adják át, és két vagy három reaktora lesz” – részletezte Gorea, akiről azonban már akkor lehetett tudni, hogy néhány napon belül más elnököt választanak helyére. Zsombori Vilmos, az atomenergiahivatal Maros, Hargita és Kovászna megyéért felelős vezetője lapunknak akkor leszögezte, még korántsem lehet biztos helyszínekről beszélni. A Zöld Erdély Egyesület elnöke, Kovács Zoltán Csongor azonban már akkor leszögezte, hogy az általa vezetett civil szervezet aktivistái mindenképp tiltakozni fognak az ellen, hogy Erdélyben létesüljön az új atomerőmű. „Jelenleg a környezetvédők megítéléséb en kétféle álláspont létezik. Az egyik szerint az atomenergia használata az egyik legkörnyezetkímélőbb megoldásnak minősül. Azonban nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a lakosságra nézve számos kockázattal jár, egy esetleges baleset ugyanis nagyon komo ly következményekkel járhat, a zöldek ezért is nem támogatják a hasonló létesítmények megépítését” – részletezte Kovács. Szerző(k): Bálint Eszter vissza Versengés az uniós posztokért Krónika 2009. október 27. Bukarest a vol t mezőgazdasági minisztert, Dacian Cioloşt jelöli az agrárpolitikai biztosi tisztségre, brüsszeli megfigyelők nem sok esélyt adnak arra, hogy az ország megkapja ezt a fajsúlyos tárcát.
