Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-27
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.27 . 17 Gyerkó László Hargita megyei sz enátor szerint november 22én egy másfajta népszámláláson kell részt vennie a magyarságnak, meg kell mutatnia, hogy jelentős a közösség létszáma az országban, hogy bele tud szólni az ország ügyeibe. Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke azt kérte Kelemen Hunortól, hogy ne vegyen részt a „Damboviţaparti” sárdobálásban, hagyja, hogy ezt a román pártok jelöltjei űzzék egymás között. „A mi elnökjelöltünknek másnak kell lennie, más dolga van ebben a kampányban, amelyben a magyarság törekvéseit kell ki vinnie az ország elé” – hangsúlyozta Borboly. vissza Cseke: tanulják meg kiejteni a kisebbségiek nevét ÚMSZ | 20091027 04:56:20 „Az ember nagysága nemcsak az általa felhalmozott tudásból áll, hanem meggyőződésem szerint abból is, ahogyan viselkedik másokkal, akiknek esetleg más a véleménye, az értékrendje, netán az anyanyelve” – jelentette ki tegnap Cseke Attila Bihar megyei RMDSZes szenátor. Azok a kimondhatatlan magyar nevek című politikai nyilatkozatában a honatya ol yan eseteket kifogásol, amelyekben a magyar nemzetiségűek nevét helytelenül ejtik ki. A szenátor kifejtette: a más nemzetiségűek iránti tiszteletnek az az alapvető gesztus is része, hogy helyesen és érthetően mondjuk ki az ember család- és keresztnevét. „Úgy gondolom, érdemes megtanulnunk egymástól – román a magyartól, magyar a romántól, a némettől és viszont, és még folytathatnám a sort – hogyan írjuk és hogyan mondjuk annak a nevét, akiről vagy akihez szólunk” – fejtette ki Cseke. vissza Kívülről sóvárognánk Új Szó 2009. október 27. kedd, 07:26 | Gál Zsolt Paradox, de fölöttébb valószínű: ha Szlovákia most lenne tagjelölt, akkor sem az Európai Unióba való belépés, sem az euróbevezetés feltételeit nem teljesítené, ezért legfeljebb a kerítésen kívülről irigyelnénk a szerencsés tagországokat. Az uniós csatlakozás feltételeivel - az ún. Koppenhágai kritériumokkal - több szempontból is baj lenne. Ezek ugyanis megkövetelik az emberi és kisebbségi jogok betartását, a demokráciá t és a piacgazdaságot. Az Európai Bizottság szakértői beleköthetnének a nyelvtörvény és a sajtótörvény módosításaiba, a médiákat sújtó - politikusoknak és bíráknak megítélt - nagy összegű kártérítésekbe, vagy szemet szúrhatna nekik néhány konkrét ügy (péld ául Malina Hedvig esete). Valószínűleg a közszolgálati média működésével kapcsolatban is lenne egykét keresetlen szava a bővítési biztosnak. Ami a piacgazdaságot illeti, nagy gondokat okozna az egészségbiztosítók nyereségének megtiltása, a nyugdíjpénztára k elleni sorozatos rohamok, a szüntelen beavatkozás az árakba, a szabályozó és a versenyt felügyelő intézmények működésének befolyásolása és ellehetetlenítése, valamint átpolitizálása. Nem állnánk sokkal jobban az euró bevezetéséhez feltételül szabott, ún . Maastrichti kritériumok teljesítésével sem. Az államháztartási hiány messze (kétszeresen) meghaladja a plafonként megszabott 3%os határt, és szinte semmi esély arra, hogy az elkövetkező két évben ez alá csökkenjen. Sőt az sem kizárt, hogy ha a politikai vezetés képtelen lesz konszolidálni a közpénzügyek helyzetét, és a következő kormányzati időszakban is folytatódik a mostanihoz hasonló túlköltekezés, akkor veszélyesen közel kerülhetünk az államadósság felső határaként megszabott, a bruttó hazai termék 6 0 százalékát kitevő szinthez. Arról már nem is beszélve, hogy halmozódnak a PPPberuházások keretében történő építkezések, amelyek lényegében közvetett államadósságot jelentnek, nem lehetetlen, hogy az unió statisztikai hivatala, az Eurostat ezen kiadások/ hitelek egy részét is az államadóssághoz csapná kimutatásaiban. Ezért euró helyett inkább azt figyelhetnénk, hogy a szlovák korona, mint egy fokozottan veszélyeztetett ország pénzneme miként gyengült a devizapiacokon a fő nemzetközi valutákhoz képest. Mell esleg a szlovák kormány is a mainál jóval nagyobb kamatfelárat lenne kénytelen fizetni az adósságát finanszírozó államkötvényekre. A 2004es és különösen a 2007es keleti irányú bővítések tapasztalatainak fényében most már le lehet szögezni, az Európai Un ió, illetve a közös valutaövezet egyik legkomolyabb problémája, hogy a csatlakozás után már nem tudja hatékonyan számon kérni a felvételi kritériumok további teljesítését. A követelményeknek egyszer már
