Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-03
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.03 . 9 Albert tanár úr a Budapestről itt táborozó, döbbent harmadikosoknak. Pisszenés nélkül hallgatják, a csángók máig tudományos vitákat gerjesztő eredettörténetét, miként t elepítette le a Kárpátmedencén túlra Árpád fejedelem a honfoglaláskor határőrizőnek a nevük jelentése szerint csámborgó, vándorló családokat. Később, hogy milyen módon és miért települtekmenekültek át a II. világháború végén Moldvából előbb Bácskába majd Egyházaskozár és vidékére. Moldvában máig "elmagyarosodott románoknak" vagy "félhülye magyaroknak" csúfolták a csángókat. Minden kísérlet ellenére nem olvadtak be a többségi társadalomba. Hozzávetőleg 200 ezren alkotják Európa egyetlen olyan népcsoportjá t, mely lélekszámában gyarapodik. Pontos számukat a ceruzával rögzített majd radírral módosított népszámlálási adatok miatt pontosan megmondani nem lehet. Archaikus tájnyelvük, hagyományaik, sőt génállományuk szintén a magyar honfoglalás idejére vezethet ő vissza, mint arról Czeizel Endre orvosgenetikus korábbi vizsgálata bizonyságot szolgáltatott. Dacára, hogy utóbbi vizsgálati módszer kikezdhetetlen, a csángók ősi magyar eredetéről napjainkban sem csillapodik a vita. Albert István nem csángó, azonban majd fél évszázada kutatja, pártolja, tanítja őket és vezeti idén 60 éves hagyományőrző csoportjukat s lett tiszteletbeli csángó, úgyis, mint a Magyar Kultúra Lovagja cím birtokosa. "Amikor a háború végén 997en, hónapokig tartó vándorlás után Bácskába t elepülés majd továbbindulás, menekülttáborban lakás végeztével szekereikkel megálltak Egyházaskozár közepén, hát nem fogadták őket kitörő lelkesedéssel", mondja a tanár úr. A hosszú út során lerongyolódott, többségében 510 gyermekes csángó famíliákat cigá nynak vagy románnak ítélték a helybeliek. Nekik is meg volt a maguk baja: a sváb nemzetiségű magyarok ekkortájt ugyancsak át, avagy kitelepítésre várakoztak, sokuk már összecsomagolta mozdítható holmiját és lélekben búcsút vettek hazájuktól. Nem nehéz elk épzelni, mit éltek át a kiköltöző svábok s a helyükre bevándorló, de továbbköltöztetéstől tartó moldvai csángók. Mindmáig érzékeny, nemigen beszélt része ez Egyházaskozár históriájának. A csángók mindenüket hátrahagyva jöttek ide "véreikhez" haza, magyarfö ldre a határon túli szekatúra és permanens alázás, nyelvtörvénybetörés, no meg a háború végjátékában a szerbek elől menekülve. Mindkét, magát magyarnak valló népcsoport zsigereiben szenvedett a történelem prése alatt. Az akkor Németországba telepített sváb ok máig "haza" látogatnak Egyházaskozárra. Szintén tabutéma, derül ki Albert István elmondásából, hogy még illetve éppen 1956ban sem bíztak letelepedésük végérvényességében az egyházaskozári csángók. Abbéli aggodalmukban, hogy visszatérnek a svábok, del egációt menesztettek a román konzulátusra megtudakolni, hogy vane még számukra hely Moldvában. Kérdés, hogy mennyiben táplálta akkori szándékukat a már említett itteni fogadtatás amiről ne higgyük , hogy rövid idő alatt feloldódott az őslakosok kebelbarát ságában. Néhány éve még kint volt a tábla a sportcsarnokajtaján, hogy színpadát csak a német együttes használhatja s az idős pedagógus a 90es években még hallott csángókat dehonesztáló kitételeket a tanári szobában. "Egy tanárnő úgy dicsérte meg jól fel elő diákját, hogy szép volt csak kár, hogy csángó vagy, nem lesz belőled semmi", meséli Albert István, aki egy időben annak a Szárásznak volt polgármestere melyet a 70es, 80as évek magyar falurombolása fenyegetett. A bekötő út építésére adott állami pénz t a helyi korifeusok az "elhaló" falu kategóriájába sorolt Szárász lebontására, lakóinak a szomszédos "fejlődő" községeken építendő lakótelepekre költöztetésére akarták költeni. Akkoriban a Hazafias Népfront helyi arcvonalát erősítő tanár úr s kedves ismer őse, egy fővárosi riporter hölgy bátorságán, utóbbi illetékes tanácselnököt kompromittáló rejtett mikrofonos hangfelvételén bukott ki, aztán bukott meg a faluromboló terv. E bédidő. Áttetsző rántott leves majd krumpli salátának is mondható köreten agnoszk álhatatlan hússzelet a mai menü a falusi alacarte expressz útján, ezt eszi a két éve özvegy Magyar Kultúra Lovagja. Lánya Viola, szintén zenésztanár, pontosabban a Szuppi Lovasudvar Csángó Programjában ő vezeti be az érdeklődőket a népviselet és népzenéve l kísért hagyományos csángó tánc világába. A 3.A. osztály lefagy amikor a tanárnő két újjal dobhártyapróbálót füttyentve inti csendre a tetszésüket progresszív vadulással kifejezésre juttató kisdiákokat. A program háromgenerációs: Albert István kisunokája mesét olvas fel, olyan archaikus nyelvezetű szöveget amit elsőre alig érthet aki először hall ilyet.
