Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.24 . 21 Ezek után a kép az, hogy: az RMDSZből valakik tárgyaltak valakikkel a PDLből, és a demokraták e tárgyalások nyomán megnyugodtak, maguknak tudták az RMDSZ szavazatait. Persze azonnal felmerül a kérdés, hogy akik tárgyaltak, kinek a megbízásából, milyen mandátummal tették. Hiszen a kockázat óriási volt, a politikai golyó nagyon közel süvített el a fejünk mellett. Volt már alkalmam írásban is eltöprengeni azon, hogy milyen gyakorlati és erkölcsi következménye lett volna annak, ha az „új Neptun” után az RMDSZ kihátrá l a saját maga által kezdeményezett bizalmatlansági indítvány mögül. Azt már inkább sejthetjük, hogy amennyiben volt ilyen szándék, azt ki hiúsította meg, előbbre helyezve az adott szót és a politikai akaratot a könnyű ígéretekkel felvillantott érdekekne k. Gondoljunk arra a következetességre, amellyel Markó Béla szövetségi elnök határozottan kiáll a politikai kezdeményezés mellett, amelynek célja Klaus Johannis felhatalmazása kormányalakításra. Még akkor is, ha az államelnök kijelentette, hogy Románia n em a Johannist támogató pártelnökök – köztük Markó Béla – tulajdona. (E kijelentés persze akkor lett volna teljes és helyes, ha Traian Băsescu hozzáteszi, hogy Románia neki sem kizárólagos tulajdona.) Visszakanyarodva a kezdeti történelmi példára, Iulius Caesar királlyá választásának erőszakos megakadályozására, minden könnyen adódó vagy képtelen párhuzamot kizárva, fontosnak tartom megjegyezni, hogy Brutus nem a diktátor politikai ellenfelei közül került ki, hanem a korábbi bizalmasai, útitársai, barátai közül. vissza Teljesítené Klaus Lisszaboni szerződéssel kapcsolatos követelését a svéd elnökség Paraméter.sk • 2009, október 23 - 13:21 Svédország a jelek szerint megtalálta a megoldást arra, hogy az Európai Unió miként teg yen eleget Václav Klaus követelésének: Csehország kapjon mentességet a Lisszaboni Szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. "Václav Klaus köztársasági elnök megkapta az Európai Unió svéd elnökségének javaslatát, amely választ ad a Lisszabon i Szerződés csehországi ratifikációjával kapcsolatos követelésére. A javaslat összhangban van az elnök elképzelésével, s dolgozni lehet vele" - jelentette ki Radim Ochvat elnöki szóvivő pénteken Prágában. Ochvat a svéd javaslatot nem részletezte. Štefan F üle, az európai ügyekért felelős miniszter a képviselőházban elmondta: a kompromisszum lényege, hogy módosítják a Lengyelországnak és NagyBritanniának nyújtott kivételt megfogalmazó szöveget. "Beillesztjük azt, hogy Cseh Köztársaság, illetve egy vesszőt" - jegyezte meg a miniszter. A cseh elnök a hónap elején közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehe t megakadályozni, hogy a II. világháború után a Benešdekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Csehország az Európai Unió 27 tagállama közül az egyetlen, amely még nem hagyta jóvá a szervezet új mű ködési szabályzatát és struktúráját rögzítő Lisszaboni Szerződést. Klaus követelését az uniós kormányfők október 2930i brüsszeli csúcstalálkozóján vitatják meg. Ezt megelőzően azonban még a cseh alkotmánybíróságnak kell döntést hoznia szenátorok beadván yának ügyében. Tizenhét szenátor annak megvizsgálását kérte a taláros testülettől, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban vane a cseh alkotmánnyal, s nem alkalmase az ország szuverenitásának megnyirbálására. Az alkotmánybíróság nyilvános ülését október 27re hívták össze. Az alkotmánybíróság döntése előtt Klaus semmiképpen sem írhatja alá a ratifikációs okmányt. Egyelőre nem ismeretes, hogy miként reagál az új fejleményre Szlovákia, amely utólagosan jelentette be, hogy ugyanolyan kivételt követel a ma ga számára, mint Csehország. Robert Fico miniszterelnök leszögezte: ha
