Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-24
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.24 . 16 akiknek van takargatnivalójuk. Magyarán, akik felelősek embermilliók sorsának az ismert módon történt alakulásáért; de akik éppen a közelmúlt egyes – például hozzáférhetetlen titkosszolgálati iratok millióiban rögzített – részleteinek eltussolása folytán még mindig óriási befolyással bírnak a pol itikában, az államvezetésben, az üzleti életben, a sajtóban, a nem kormányzati szervezetekben. Vagyis a társadalmat irányító intézményekben, és világos, hogy nem áll szándékukban a(z önmagukat) leleplező vagy a hatalmi pozícióktól megfosztó törvények és l épések meghozatala. Részükről ilyen szándékra, netán lépésre számítani ugyanolyan utópia, mint maga a kommunizmus. Ördögi körben, egyszersmind lelkében és gerincében is sérült posztkommunista rendszerben élünk tehát. Amelyben ők azok, akik hatalmuk, pozíc iójuk birtokában mindig és minden körülmények között át tudják menteni magukat, éppen az igazi szociáldemokrácia létrejöttét gátolva. És mi vagyunk azok, akik a rész- vagy félmegoldásokkal kicsit megelégedve, azok miatt néha kicsit bosszankodva alkotjuk a többnyire a gyomrán keresztül gondolkodó derékhadat. Szovjet fegyveres segédlettel sajnos az 1956os Magyarországon és Lengyelországban is ez történt, 1989 óta immár fegyverek nélkül (majdnem?) az egész keleti tömbben ez történik. Többek között a be nem f ejezett és a hiányzó forradalmak miatt. vissza Szerző(k): Benkő Levente A mennyiség forradalma Krónika • 2009. október 23. Meg kell hagyni, Traian Băsescunak ismét sikerült saját szája íze szerint tematizálni a politikai k özbeszédet. Az államfő ráerőszakolta a közvéleményre a parlamenti létszámcsökkentés témáját, ezáltal ismét ő került a középpontba, miközben a lényeges kérdések – az elhúzódó kormányválság, az egyre bizonytalanabb gazdasági helyzet – másodlagos fontosságúvá váltak. ăsescu ezek helyett az őt leginkább érdeklő témát tette a közbeszéd első számú tárgyává: azt, hogy mindenáron újabb mandátumot szerezzen. Ennek érdekében folyamodott ismét minden demagóg politikus egyik leghálásabb „szövetségeséhez”, a népszavazás intézményéhez. Az alapelv egyszerű: a parlamentet olyan intézményként kell beállítani, amely kizárólag a lusta, korrupt, ingyenélő képviselők zsákmányszerzését hivatott elősegíteni, miközben a működtetése roppant pénzeket emészt fel. E vérlázító gyakorla t megszüntetésére a legmegfelelőbb módszer pedig az, ha a nép mondja ki: meg kell szüntetni a felsőházat, a képviselők számát pedig jelentősen csökkenteni kell. E leegyszerűsítő, féligazságokkal és ferdítésekkel operáló akció célja egyértelmű: Băsescu a né pet felhasználva próbál támadást indítani a többek között az államfői túlkapások megakadályozására is hivatott népképviseleti intézmény, a parlament ellen. Az államfő a mennyiség forradalmával próbálja a minőségi politizálás hiányát pótolni: ezt jelzi a m ostani referendumterv, illetve az, hogy a szükséges 200 ezer helyett az elnöki pártként működő PDL- aktivistái közel kétmillió támogató aláírást gyűjtöttek az újabb mandátumért harcba szálló Băsescu számára. Mindez a „százmillió légy nem tévedhet: a trágya csak finom lehet” elv alapján azt szolgálja, hogy az elnök minél több vokssal, úgymond közvetlenül a nép felhatalmazásával terjeszthesse ki hatalmát. A kezdeményezés az ellenzéket is arra kényszerítette, hogy az elnök kottájából játsszon: ezért állt elő a PNL a parlament csökkentéséről szóló törvénymódosítás ötletével, ami azonban mégis pozitív fejlemény, mivel célja az, hogy a parttalan populizmus területéről a kérdést visszaterelje a parlamenti demokrácia keretei közé. Kezdeményezését remélhetőleg siker koronázza, bár egy dologról nem szabadna megfeledkezni: nem az a legfontosabb, hogy hányan ülnek a parlamentben. Hanem az, hogy milyen törvényeket alkotnak. A minőség forradalma azonban még várat magára. vissza Szerző(k): Bal ogh Levente
