Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-22
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.22 . 29 Az ismert közgazdász, Daniel Daianu szerint Romániában megbénult az intézményes rendszer, Varujan Vosganian pedig tragik usnak mondja a Bockormány mandátumának meghosszabbítását, hiszen a mozgásterében teljes mértékben korlátozott kabinetnek nincs nemzetközi hitele. Mit tehet és mit nem a Bockormány? Az átmeneti kabinet határozattervezeteket dolgozhat ki, a napi közigazg atási ügyeket intézheti, szavatolja a törvények közhatóságok általi végrehajtását, a jogrendet, a közbiztonságot, az állampolgári szabadságjogok betartását, ügykezeli az állami vagyont. Nem kezdeményezhet törvényeket, sürgősségi rendeleteket, nem dolgozhat ja ki az állami és a társadalombiztosítási költségvetést, és azt nem is módosíthatja, nem vállalhat parlament előtti felelősséget a törvényekért, nem dolgozhat ki új politikát. vissza Válaszúton a román demokrácia – Gyakorla tilag az elnök újabb áldemokratikus megoldások előtt nyithatja meg az utat. ÚMSZ Bíró Béla | 20091022 01:29:25 Amikor Traian Băsescu meghallgatta az ellenzék képviselőinek javaslatát, de gyakorlatilag indoklás nélkül elutasította azt, lábbal tiporta a demokrácia alapszabályait. Amikor Traian Băsescu meghallgatta az ellenzék képviselőinek javaslatát, de gyakorlatilag indoklás nélkül elutasította azt, lábbal tiporta a demokrácia alapszabályait. Kizárólag azért állt elő ellenjelölttel, hogy ne a saját pártjának elnökét (önnön korábbi elődjét) megbuktató ellenzéknek legyen igaza. Az sem zavarta, hogy ezzel egyértelműen megsérti az elnök pártsemlegességének elvét. Márpedig ha az elnöki hivatal egyik vagy másik pártalakulat érdekeinek képviseletében avatko zik bele a pártpolitikába, a kedvezményezett alakulat a demokratikus alapelveket maga is következetesen hatályon kívül helyezheti. A helyzetet csak súlyosbítja, hogy a román társadalomban sajnos tovább élnek a népét szerető bölcs atyuska bizánci hagyomán yai, illetve a jobb- és baloldali diktatúrák rendpárti reflexei is. Így aztán az elnök a legolcsóbb populizmus eszközeivel indíthat harcot a parlamenti demokrácia intézményei ellen. Az ország ezért kiválóan alkalmasnak látszik arra, hogy az európai Unió ta gállama gyanánt is egyfajta legális diktatúrára rendezkedhessen be. A jelenlegi törvények még arra is lehetőséget teremtenek, hogy a hatalom birtokosai a titkosszolgálatokat – megfelelő parlamenti többség birtokában – saját hatalmuk megszilárdítására has ználhassák fel. Mindehhez pusztán arra van szükség, hogy az államelnök a semlegesség igényének fittyet hányva, következetesen az általa képviselt pártalakulatot juttassa olyan előnyökhöz, amelyek a klienterális alapokon szerveződő pártpolitikai erőviszonyo kat is megváltoztathatják, ahogyan az a Liberális Párt feldarabolásával az előző ciklusban is történt. Băsescu elnök ezt tétovázás nélkül megtette. Megtehette. Annak ellenére utasította el a többségi jelöltet, hogy az mindenben kielégíti a konszenzusos po litizálás igényét. Igazolhatóan függetlennek tekinthető. Egy olyan pártalakulat képviselője, amelynek elvben nincsenek esélyei a politikai hatalom monopolizálására. Bizonyította, hogy kisebbségiként egy túlnyomóan román többségű várost képes gazdasági tá rsadalmi és politikai vonatkozásban egyaránt jól működő közösségé szervezni. Ezt pedig csupán a partikuláris akaratok összehangolása, a közösségen belüli természetes feszültségek és rivalizálások pozitív energiákká való alakítása révén érhette el. Ezek a z adottságok Klaus Johannist minden szempontból alkalmassá tehetnék arra, hogy a jelenlegi elmérgesedett helyzetben megteremthesse azt a stabilitást, sőt nemzetközi tekintélyt, amelyre Romániának elengedhetetlen szüksége van. Traian Băsescu ezeket a kval itásokat nem vonta, mert nem vonhatta kétségbe. Gyakorlatilag indoklás nélkül állt elő saját javaslatával. S miután ez javaslat az ellenzék tetszését nem nyerte el (amin aligha csodálkozhatunk, hiszen
