Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.20 . 34 Javasolnám, hogy Romániában is hozzák létre a fiskális tanácsot, amely garanciát vállalna arra, hogy a parlament által megszav azott költségvetés pénzeit tisztességesen osszák el és használják fel. Így a költségvetés jobban szolgálná a fejlődést, a jövőt, s egyben a stabilitást, mert eddig a felelőtlen túlfogyasztást támogatta. Azt már a politikus Bokros Lajostól kérdezzük, hogy szerinte részt vegyene az RMDSZ egy válságkezelő román kormányban? – Ha lehetősége van rá, feltétlenül. Az eddigi tapasztalat azt bizonyítja, hogy az RMDSZ felelősen politizál, és amikor kormányzati tényezővé válik, kiegyensúlyozó szerepet játszik. Most nagy szükség van a higgadt, megfontolt, de ugyanakkor a dolgok lényegét érintő kormányzati cselekvésre, ezért mindenképpen vállalni kell a vele járó felelősséget. Ha látszanak majd ennek eredményei, az az erdélyi magyarság tekintélyének növelését, hangula tának és biztonságérzetének javulását is előmozdíthatja. Azért is ott kell lenni az élen, mert az erdélyi magyarságnak sok jól felkészült szakembere van. Mind Magyarország, mind pedig Románia esetében a felzárkózás egyik akadályának nevezte az oktatás hiá nyosságait. – A szakmai képzés még mindig nem felel meg a mai igényeknek, nem igazodik a változó gazdasághoz. Bár az elmúlt években mindkét országban sokat beszéltek az oktatás megújításának szükségességéről, „nagyszerű tervek” is születtek, de igazi refo rm se itt, se ott nem történt. Az a tévhit alakult ki, hogy a rendszerváltás előtti oktatási struktúra jól működik, s jöhetnek a nyugati befektetők, mert jól képzett és olcsó munkaerőt kapnak a régióban. Ez ma mítosz, mert nem csak a nagyobb felkészültség et igénylő modern szakágakban, de a hagyományosakban sincs elég képzett munkaerő. Erre tanulsággal szolgál a mostani krízis: a jobb szakembereket mindenütt igyekeznek megtartani, először a gyengén képzetteket vagy csak az egy szakmával rendelkezőket építik le. A Lisszaboni Szerződés kapcsán sem csak jó dolgokról beszélt, hanem például széthúzásról és a nacionalizmus erősödéséről. – Ha életbe lép az új szerződés, amire az írországi népszavazás igenje után most már mind nagyobb az esély, egy idő után remélh etőleg csakugyan nő az Unió súlya a világban, mert most erről, mint tényről, még a brüsszeli folyosókon sem beszélgetünk. Egyszerűen senki nem meri felemlegetni. De sajnos, egyelőre nem látszik az az erő, ami ezt a nagy gépezetet mozgásba hozná. Többek köz ött az újabb keletű nacionalizmusok is akadályai az összefogásnak, a lendületesebb együtthaladásnak. Ezt úgy értsük, hogy negatív gazdasági kihatásai is vannaklehetnek például a szlovák nyelvtörvénynek? – Ha a két ország feszült viszonyára gondolunk, ak kor igen, mert kimutathatóan kihat az ellenséges hangnem a gazdasági kapcsolatokra is, visszaveti az együttműködést. Akadoznak a már előbb beindult közös munkák, nem épülnek a korábban eltervezett hidak, kevesebben járnak át dolgozni, drasztikusan csökkent a két ország közti turizmus. Mindez elég ok annak kimondására, hogy a nacionalizmusnak gazdasági kihatásai is vannak. Értesüléseink szerint EPképviselőként igyekszik ezen változtatni. Például azzal, hogy meggyőzte brüsszeli frakcióját: vigyék a közösség i parlament plenárisa elé a szlovák nyelvtörvény ügyét. – Valóban sikerült, de azt is el kell mondanom, a konzervatív – reform frakció egy kisebb alakulat, és nincs olyan súlya, mint a jóval nagyobb néppárt frakciónak, ahol a Fidesznek alelnöke és számos ké pviselője van. Nekik kellene jobban mozogniuk, hogy a szlovák nyelvtörvény mielőbb bejusson a plenáris elé. Az utóbbi időben olyan hírek is elterjedtek, hogy a magyarországi baloldal és balközép önt nevezné meg miniszterelnökjelöltjének a jövő tavasszal tartandó parlamenti választás alkalmával.
