Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.20 . 27 nevében szerzett meg különféle magyar hatóságoktól a letelepedéshez szükséges iratokat. De viszonylag zökkenőmentesen tudnak állampol gárságot szerezni azok is, akik nem a Kárpátmedencéből, hanem nyugatról vagy netán a KözelKeletről kérelmezik azzal, hogy korábban ők maguk (vagy felmenőik) magyar állampolgárok voltak. Egy határon túli magyarnak már nehezebb a sorsa, gondoljunk csak Rúz sa Magdi alaposan elhúzódott kálváriájára. A hosszú, drága és megalázó folyamat végén aztán a lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatalban veheti át a magyar személyit az átlag határon túli magyar, miközben az egyenlők között is egyenlőbbeknek ma ga a belügyminiszter adja át, mint ahogy azt a Népszabadság tegnapi számában közölt fotón is láthattuk. Igaz, az újdonsült magyar állampolgár véletlenül épp a baloldali lap állandó szerzője. A gyors megoldás kulcsa még a szocialisták kezében van, ugyanis a kérdés kétharmados döntést igényel. Rajtuk múlik, hogy lerázzáke magukról a Gyurcsánykorszak egyik legterhesebb örökségét, még ha ezzel szavazatokat nem is szereznek, de talán a rossz lelkiismeret miatti bűntudatuk enyhül kicsit. 2004. december 5e ót a nem jó magyarnak lenni a Kárpátmedencében. Itt az idő ezen egy kicsit változtatni. vissza A vidéket is fejleszteni kell VG 2009. október 20. 05:00|KKV Az Európai Unió elégedett Magyarországnak az EUpénzek felhasználás ának terén nyújtott teljesítményével, nem áll fenn jelentősebb forrásvesztés veszélye. Ezt hangsúlyozta lapunknak adott nyilatkozatában JeanMarie Seyler, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős igazgatója. Kérdésünkre, hogy menynyi lehet az a nem jelentős forrás, amelyet mégis elveszíthet az ország, azt mondta: most még korai lenne erről nyilatkozni. Szerinte a nemzeti programok és az azok keretében megvalósuló projektek lezárásakor derül majd ki, hogy tulajdonképpen miként alakult a forrásfel használás. Ez a számvetés a jövő évben, illetve a rá következő esztendőben lesz esedékes. Seyler elmondta, hogy már korábbról is vannak tapasztalatai Magyarország teljesítményével kapcsolatban, mivel az előcsatlakozási alapoknál az ország felelőse volt az Európai Bizottság regionális főigazgatóságán 2000től 2004ig. Ennek alapján úgy véli, hogy az elmúlt években látványos fejlődésen ment keresztül az ország, a közigazgatás, az intézményrendszer jól felkészült a feladatra. Pozitívumként értékelte a nagyproj ekteknél elért előrehaladást is, amelyet az adminisztratív kapacitás megfelelő voltának tulajdonít. „Ezek megvalósítása már vagy folyamatban van, vagy előkészültek a végrehajtásukra” – állapította meg. Ugyanakkor az említett pozitívumoknál részletesebben b eszélt az Európai Bizottság illetékese azokról az aggályokról, amelyekre „igyekszünk folyamatosan felhívni a magyar hatóságok figyelmét”. Elsőként a régiók között mutatkozó nagy különbségeket emelte ki. „Egész Budapesten, illetve a fővárost körülvevő térsé gben hatalmas, virágzó fejlődést, igen komoly beruházásokat, fejlesztéseket látunk, de nem vagyunk meggyőződve arról, hogy a régiókban is így alakul a helyzet” – jegyezte meg. Az Európai Uniónak kettős célja van az ország rendelkezésére bocsátott közösségi forrásokkal. Az egyik az, hogy Magyarország az élbolyba kerüljön, versenyképes legyen, a másik pedig, hogy csökkenjenek a régiók közötti különbségek. Athén Görögországon belüli túlsúlyával példálózva értésre adta, hogy „az EU nem ezt a fővárosközpontúság ot szeretné támogatni”. A Világgazdaság kérdésére válaszolva megerősítette, hogy az unió támogatja az önálló regionális operatív programokat, mert „hisszük, hogy a beruházásokkal kapcsolatos tudnivalókat – az erőforrások iránti igényt, az egyes vállalkozás ok szükségleteit – sokkal jobban ismerik helyi szinten, mint központilag”. Ugyanakkor emlékeztetett arra is, hogy az uniós források felhasználói az európai adófizetők pénzével gazdálkodnak. A regionális operatív programoknál a nemzeti hatóságoknak kell ga rantálni azt, hogy a helyi végrehajtás során eleget tesznek valamennyi olyan jogszabálynak és követelménynek, amely a közpénzekkel való gazdálkodásra vonatkozik. Az állami támogatásokat és egyes cégek uniós forrásokért való versengését is szóba hozta az Eu rópai Bizottság regionális igazgatója. Szerinte nemcsak a közszférában, hanem a magánszektorban is előfordul, hogy a szereplők különféle manőverekkel, manipulációkkal igyekeznek kiküszöbölni a piaci versenyt. Amikor nagyberuházásokról van szó, különösen fo ntos a hatóságok megfelelő fellépése. Ha egy kis önkormányzat a saját beruházásához megversenyeztet két nagy monopóliumot, akkor egy vagy fél saját jogásza áll szemben a két nagy cég kétszáz jogászával. „Ebből aligha lehet egyenrangú felek tárgyalása” – ál lapította meg. Ugyancsak az aggodalomra okot adó dolgok közé sorolta JeanMarie Seyler az uniós rendeletek, jogszabályok betartását a fejlesztések végrehajtása során. „A közbeszerzésben és a környezetvédelemben mindenben meg kell
