Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-20
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.20 . 23 Elkezdte kormányalakítási tárgyalásait Lucian Croitoru román miniszterelnökjelölt, akinek a kezdeményezése nagy valószínűség szerint kudarcra van ítélve, hiszen a parlament többségé t alkotó ellenzéki pártok továbbra sem őt látnák szívesen a kormányfői székben. A Traian Basescu államfő által kormányalakítással megbízott miniszterelnökjelölt hétfőn a demokratákkal kezdte a megbeszéléssorozatot. Kitartanak Johannis mellett A Croito rukormány beiktatása azonban a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a nem magyar nemzeti kisebbségek frakciójának a támogatásától függ. Ez utóbbiak nem hajlandók érdemben tárgyalni C roitoruval a kormányalakításról, mert ők továbbra is Klaus Johannist, Nagyszeben polgármesterét támogatják a kormányfői posztra. Croitorut csütörtökön kérte fel kormányalakításra az államfő, a miniszterelnökjelöltnek tíz nap áll rendelkezésére, hogy korm ányának parlamenti többséget biztosítson. Ha a korábbi jegybanki tanácsadónak nem sikerül elég képviselő támogatását megszereznie, Basescu nem szakértőt, hanem politikust jelöl. A miniszterelnökjelölt a hétvégén a kormányprogram megírásával volt elfoglalv a, ezért csak a hét elején kezdett egyeztetni a pártokkal. Az Emil Boc vezette kisebbségi kormány múlt kedden bukott meg, miután a parlament megvonta tőle a bizalmat. Az ellenzéki pártok által alkalmi szövetsége már egy nappal később bejelentette, hogy Jo hannist támogatja a miniszterelnöki tisztségre. Ennek ellenére Traian Basescu Croitorut kérte fel kormányalakításra, az alkotmány szerint ez a feladat az államfőé. Udvariasságból tárgyalnak A parlament azonban várhatóan elutasítja majd a kabinetet, miutá n az ellenzéki pártok pusztán udvariasságból ülnek vele tárgyalóasztalhoz. A pártok egységes álláspontjuk nyomatékosítására úgy határoztak, hogy nem különkülön, hanem együtt vesznek részt majd ezen a tárgyaláson, amit várhatóan kedden tartanak. Várhatóan ez sem mozdítja ki holtpontról a jelenlegi patthelyzetet, hiszen a parlamentben 65 százalékkal rendelkező három ellenzéki szervezet és a kisebbségi frakció vezetői többször is megerősítették az elmúlt napokban, hogy nem hajlandók lemondani Johannisról. S zeben polgármestere azonban csak akkor válhat hivatalos miniszterelnökjelöltté, ha Basescu őt kéri fel kormányalakításra. Az államfő azonban szintén nem hajlandó engedni az ellenzéki pártoknak. Basescu a hétvégén még úgy nyilatkozott, hogy feloszlathatja a parlamentet, ha két kormányalakítási kísérlet is kudarcot vall, de később maga is elismerte, hogy ezt csak akkor teheti meg, ha megnyeri a november végi elnökválasztást, és elkezdheti második mandátumát. Ezért most az tűnik a legvalószínűbbnek, hogy az Emil Boc vezette korlátozott hatáskörű ügyvivő kormány a november 22i választásig marad hivatalában. A Világbank küldöttsége elhalasztotta romániai útját A Világbank küldöttsége nem utazik Romániába a héten a tervekke l ellentétben, jelentette be a washingtoni székhelyű intézet hétfőn. Csak akkor van értelme az útnak, ha feláll az új kormány. A múlt héten jelentették be, hogy a belpolitikai válság miatt a Nemzetközi Val utaalap (IMF) elhalasztotta a román gazdasági helyz et, és a Románia által az IMFfel szemben vállalt kötelezettségek áttekintésére irányuló, soron következő bukaresti látogatását. Az IMF küldöttsége eredetileg október végén érkezett volna Bukarestbe, ahol november elejéig tárgyalt volna. Az IMFnek a követ kező, 1,5 milliárd euró értékű hitelrészletét Románia a tervek szerint decemberben kapta volna meg. Ez az időpont azonban bizonytalanná vált, mi után egyelőre ismeretlen időpontra halasztották az IMFküldöttség bukaresti tárgyalásait. Románia márciusban köt ött az IMF szervezésében egy csaknem 20 milliárd euró értékű, két évre szóló többoldalú készenléti hitelmegállapodást. Az IMF küldöttsége legutóbb augusztus elején mérte fel a romániai helyzetet, és a felek a GDP legfeljebb 7,3 százaléknak megfele lő nagysá gú idei államháztartási hiányban állapodtak meg. vissza
