Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.19 . 37 Szerző(k): Hírösszefoglaló vissza Kolozsváron adták át idén a református szórványdíjakat Szabadság 2009. október 1 9. SZERZŐ: NAGYHINTÓS DIANA Páll Zoltán lelkipásztor és Tusai Endre presbiter tevékenységét jutalm azták Jenei Tamás átadja a Czelder Márton díjat Páll Zoltán Gyula magyarkályáni lelkésznek – MAGYARI RÉKA A Hidelvei egyházközség templomában adták át szombaton az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) és a Diaszpóra Alapítvány által megítélt szórv ánydíjakat. Vetési László alapítványi elnöktől megtudtuk: a tizenhetedszer odaítélt Czelder Márton- és Földes Károlydíjat idén, immár másodszor, Kolozsváron adták át, habár az eseményre általában vidéki szórványtelepüléseken kerül sor. Most a Hidelvei tem plomban Páll Zoltán magyarkályáni lelkipásztor hirdetett igét, majd Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke ismertette az esemény célját, és röviden bemutatta a díjat. Tusai Endre laudációját Tunyogi Lehel magyarfodorházai lelkipásztor, míg Páll Zoltá n laudációját Szöllősi János hidelvei lelkipásztor olvasta fel. Páll Zoltán két templomot építtetett – Magyarkályában és Oláhgyéresen – , Tusai Endre pedig a borsavölgyi református magyarságért, az ördögkeresztúri ifjúsági ház megszervezése érdekében végzet t munkájáért vehette át a református szórványdíjat. Ki volt Czelder Márton és Földes Károly? Szerény, de ugyanakkor bensőséges légkörben zajlott szombaton az Erdélyi Református Egyházkerület (EREK) és a Diaszpóra Alapítvány által idén odaítélt református szórványdíjak átadása. Vetési László alapítványi elnöktől megtudtuk: Czelder Márton az 1800as évek közepén élt, Magyarországon született, majd a 19. század közepe táján megszervezte a Kárpátokon túli magyar missziót, amely az 1860as évektől működött Buka restben és más regáti városban. A mérai születésű Földes Károly 1923 – 1940 között lelkésztanító volt Mezőújlakon. A szóbanforgó időben három templomot építtetett a szórványban, és neki is köszönhető, hogy a két világháború között a szórványkérdés a erdélyi magyar értelmiség figyelemének középpontjába került. Földes Károly 1940ben Szatmárra költözött, s ott is halt meg 1968ban. Az EREK és a Diaszpóra Alapítvány elhatározta, hogy e két ember emlékére díjat alapít, melyet minden évben egyegy szórványban szol gáló lelkész és presbiter vehet át. Vetési Lászlótól megtudtuk: a romániai magyarság legnagyobb anyagi juttatásának értéke 800 svájci frank, amelyet eddig svájci testvérgyülekezetek biztosítottak, ám most saját alapjukból teremtették elő. A díjakra az EREK gyülekezetei jelölnek arra érdemeseket az év folyamán, s októberben, Czelder Márton születésnapja táján adják át a kiválasztottaknak. Azok kaphatják meg, akik legalább hét évig a szórványban szolgáltak, illetve ott dolgoztak presbiterként. Tovább él a sz órványépítők példája Páll Zoltán magyarkályáni lelkipásztor igehirdetésében a templomépítést taglaló ószövetségi példa szerepelt. Majd Jenei Tamás, a Diaszpóra Alapítvány alelnöke vázolta az esemény célját és bemutatta a díjakat. Vetési László alapítványi elnök köszöntötte a díjazottakat, vetítettképes előadásban mutatta be a díjazottak gyülekezeteit, majd átadta Tusai Endre presbiternek a Földes Károly Díjat. Tunyogi Lehel magyarfodorházai lelkipásztor laudációjában felelevenítette a Tusai Endréhez kapcsol ódó emlékeit, és elmondta: a magyarfodorházai születésű Tusai Endre mindig hűséges maradt szülőföldjéhez, egyházközségéhez, és erre neveli két fiát is. Tusai három egyházközség aktív tagja: a Kolozsvár belvárosi, valamint a magyarfodorházai és az ördögkere sztúri. Tunyogi beszédét a 128. zsoltár igéjével zárta: „Mind boldog az, aki féli az Urat”. Páll ZoltánGyula magyarkályáni lelkipásztornak az új templomok építéséért szintén Vetési László nyújtotta át a Czelder Márton Díjat. Szöllősi János hídelvei lelki pásztor laudációjának kezdetén Mózes második könyvének egy részletét elevenítette fel, majd egy Wass Albertgondolatot idézett. „Valahány gyülekezetben szolgált, mindig gondja volt a gyülekezeti hely felújítására. Páll Zoltán 1989től magyarkályáni lelkész . Ez idő alatt sikerült nem csak szót érteni a mezőségi emberekkel, hanem a lelküket is megértette, ez pedig külön iskolának tekinthető”, összegezett Szöllősi, majd Isten áldását kérte Páll Zoltánra és szolgálatára. Tusai Endre presbiteri tevékenységéről mondott el néhány érdekességet, majd köszönetet mondott Tunyogi Lehel lelkipásztornak, Jenei Tamás tiszteletesnek és Vetési László alapítványi elnöknek a díjért. Páll Zoltán Istennek
