Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-19
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.19 . 34 magyarul is köszöntötte a híveket. A magyar prédikációt Cserháti Ferenc, a magyar szórvány gondozásával megbízott esztergomi segédpüspök tartotta. A szentmisén magyar egyházi énekek is felcsendültek. Iaşii nem, sz atmári igen Az egyházi esemény azért bír nagy jelentőséggel, mert eddig a iaşii püspök és hivatala bizonyult a magyar misézés legfőbb ellenzőjének. Petru Gherghel a Krónikának nyilatkozva többször kijelentette, akkor engedélyezi egyes moldvai római katol ikus templomokban a magyar nyelvű misézést, ha megbizonyosodik róla, hogy az illető településen a hívek legkevesebb öt százaléka nem beszéli a román nyelvet. A változás első jelei már a romániai katolikus püspöki konferencia október eleji szatmárnémeti tan ácskozásán is megmutatkoztak. Az eseményt követő sajtótájékoztatón Ioan Robu bukaresti érsek, a romániai katolikus egyház feje újságírói kérdésre kijelentette: "Meggyőződésem, hogy néhány moldvai csángó faluban, ahol ezt a hívők kérik, még a közeljövőben t arthatnak magyar nyelvű miséket!" Solomon Adrián: tovább kell dolgozni "Magam is meglepődtem a fejlemények láttán - nyilatkozta a Krónikának Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. - A mise előtt ugyanis még nem lehetett pontosan tudni, menynyire lesz sikeres az akció." Az elnök a mise után megkereste Petru Gherghel püspököt, és amikor arra kérte, hogy legyen folytatás, tőle is biztató szavakat hallhatott. "Az egyházon belül kellene felkészíteni a nyitásra az embereket, hogy lássák : ma már nem ütközik ellenállásba, hanem bátorításra talál az anyanyelvi misézés" - jegyezte meg Solomon Adrián. A csángószövetség elnöke ennek ellenére úgy fogalmazott, nem kell csodát várni a mostani gesztustól, hanem dolgozni kell azért, hogy az anyanye lvi misézés a mindennapok természetes részévé váljék Csángóföldön. Hozzátette, reményei szerint az elkövetkező időszakban gyakran kell találkoznia Petru Gherghel püspökkel. Ezt az egyházfőnek is jelezte. Egyházi vegyes bizottságot kérnek Az anyanyelvi h itélet kapcsán a bákói Iulian Antonescu múzeum termében tartott konferencián is hangzottak el javaslatok. Diószegi László a Krónikának elmondta, a magyarországi római katolikus egyházban paradigmaváltás ment végbe, és immár a moldvai csángómagyarokat is a Kárpátmedencén kívüli katolikus szórványmagyarság részének tekintik. Az alapítványi elnök a váltást Erdő Péter bíborosnak tulajdonította. A csángó származású, Magyarországon és Olaszországban tanult, jelenleg pedig a szlovéniai Murakeresztúron szolgáló Po gár Róbert római katolikus pap azt kezdeményezte, hogy hozzanak létre vegyes bizottságot a magyar és a román katolikus egyház vezetői, és ebben tárgyalják meg a magyar mise kapcsán felmerülő kérdéseket. Pogár Róbert szükségesnek találta, hogy a felek betar tsák, amiben megegyeztek, és kölcsönösen határolódjanak el a sértő, szélsőséges kijelentésektől. Európa is magyar misét ajánl A moldvai megyékben mintegy 250 ezer római katolikus vallású személyt regisztráltak a legutóbbi népszámláláson. Tánczos Vilmos néprajzkutató becslése szerint 60 ezerre tehető azoknak a száma, akik valamilyen szinten beszélik a magyar nyelvet. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2001 májusában elfogadott 1521es ajánlásában azt javasolta, a román állam biztosítsa a csángók számá ra az anyanyelv oktatásának a lehetőségét, a római katolikus egyház pedig tegye lehetővé, hogy a csángók anyanyelvükön hallgathassák a katolikus miséket, és templomi énekeiket anyanyelvükön énekelhessék. Azóta 21 moldvai településen indult el a csángók isk olai vagy iskolán kívüli magyar nyelvoktatása, az egyház viszont mindeddig elzárkózott a nyitástól. Szerző(k): Gazda Árpád vissza Kelemen Hunor: a magyarság érték Románia számára Krónika 2009. október 18. „A kampány arca é n vagyok, a szíve pedig ti lesztek. Csak együtt tudjuk ezt megvalósítani” – mondta a közönségnek Kelemen Hunor, az RMDSZ államfőjelöltje kampánynyitó rendezvényén, amelyet pénteken tartottak Csíkszeredában. A városi sportcsarnokban összegyűlt több ezer emb er előtt mondott beszédében Kelemen Hunor elmondta: feladatnak és kihívásnak tekinti a jelölést, amelyet azért vállalt, mert tudja, hogy a romániai magyar közösségnek mire van szüksége, ismeri céljait, elvárásait és vágyait, amelyeket a magyarság helyett s enki más nem fog képviselni.
