Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-02
MeH Nemzetpol itikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 15 Bajnai Gordon miniszterelnök, Botka László polgármester és Szabó Gábor rektor közösen jelentették be, hogy az Extreme Lig ht Infrastructure (ELI) elnevezésű szuperlézer megépítésére alakult EUIrányító Testület ma Prágában ülésezett és pozitív döntést hozott a közös magyarcsehromán pályázatról. A 100 milliárd forintos beruházás elnyerésével Szeged és a projektben résztvevő országok felkerülnek a világ tudományos térképére. Most először épül nagy, közös kutatóintézet az új EU- tagországokban. Botka László polgármester hangsúlyozta: Szeged győzött, Magyarország nyert. Az ELI megépítése Szeged város legfontosabb fejlesztés i beruházása lesz a következő években. A szegedi sikernek két oka van: egyrészt a Szabó Gábor akadémikus által irányított világszínvonalú lézerkutató csoport kiemelkedő tudományos teljesítménye, valamint az összefogás, amely egyrészről megnyilvánult a Szeg edi Tudományegyetem és Szeged város összefogásában, valamint abban, hogy Szeged ezt a projektet nemzetközi partnerek, Prága és Bukarest bevonásával kívánja megvalósítani. A sajtótájékoztatón Bajnai Gordon miniszterelnök kiemelte: „Tavaly az Európai Tec hnológiai Intézet helyszínéért rendezett pályázaton diadalmaskodott Magyarország, ma pedig egy fontos kutatásfejlesztési projektet nyertünk el.” A miniszterelnök hozzátette: „A válság közepén sem adhatjuk fel a jövőt, az ország fejlődését pedig a tudással alapozhatjuk meg.” A miniszterelnök ilyen, tudásalapú, a kutatásfejlesztés legjobb magyarországi hagyományait képviselő beruházásnak tartja a lézerkutató létrehozását. Bajnai Gordon gratulált Szegednek és a Szegedi Tudományegyetemnek, valamint a pályázat ban és a projekt megvalósításában részt vevő cseh és román társintézeteknek, városoknak, az ezt támogató kormányoknak. Az ELI felépítése Európát a lézeres technika bizonyos területein legalább egy évtizedre a világ élvonalába helyezi. A beruházás alapv etően három nagy tudományos célt szolgál: az egyik az úgynevezett beamline rendszer előállítása. A fejlesztések másik iránya, hogy a kutatók extrém időtartamokban tudjanak ultrarövid fényimpulzusokat előállítani. Az ilyen attoszekundumos lézerek teljesítmé nyének növelésével számtalan alkalmazás előtt nyílna meg az út az anyagtudománytól a biológiáig. A harmadik cél egy minden eddiginél nagyobb teljesítményű lézerrendszer megépítése, amely a fizika legalapvetőbb kérdéseinek vizsgálata felé nyitna utat. A te rvek szerint a beamline Prágában, az attoszenkudumos központ Szegeden épülne meg, míg a 100 petawattos rendszerre vonatkozó fejlesztések mind a két helyszínen, egymással szoros együttműködésben, de más technológiai megoldást keresve valósulnának meg. Minde zekkel egy időben Bukarestben egy fotonukleáris kutató központ épülne, ahol a nagyteljesítményű lézerek magfizikai alkalmazásait vizsgálnák. „A megépülő berendezést a magfizikától az asztrofizikán, a kozmológián, a nagy energiájú fizikán keresztül a gy ógyításig, elsősorban az onkológiai gyógyításig rengeteg mindenre lehet alkalmazni. Mivel a megcélzott intenzitás és teljesítménytartomány ma még előre láthatatlan effektusokat is produkálhat, újabb alkalmazások is lehetségesek. A ma még nem prognosztizálh ató felfedezések között számos Nobeldíjas eredmény is születhet, amiben magyar tudósok is osztozhatnak” – tette hozzá Szabó Gábor akadémikus, a kutatócsoport vezetője. vissza Felújítja uniós csatlakozási tárgyalásait Horvát ország Brüsszel, 2009. október 2., péntek (MTI/AFP) Felújítja uniós csatlakozási tárgyalásait pénteken Brüsszelben Horvátország, miután múlt hónap elején sikerült megállapodnia Szlovéniával a kétoldalú tengeri területi vitájuk rendezésének módozatairól , és a szlovénok immár nem akadályozzák tovább a horvát EUcsatlakozási tárgyalások folytatását. A brüsszeli miniszteri szintű EUhorvát tárgyalásokon várhatóan hat új fejezet nyitnak meg abból a 35 tárgyalási témából, amelynek követelményeit minden tagjelöltnek teljesítenie kell a csatlakozáshoz. A határvita rendezésével ugyanakkor öt fejezetet várha tóan eredményesen le lehet zárni. Horvátország akár a jövő év közepéig lezárhatja az EUcsatlakozási tárgyalásokat - vélekedett a napokban Brüsszelben Olli Rehn, az unió bővítési biztosa. Az egykori jugoszláv tagköztársaságok közül eddig egyedül Szlov énia vált az EU tagjává. Horvátország a csatlakozási tárgyalásokat jövőre be szeretne fejezni, s reméli, hogy 2012ben sor kerülhet felvételére. A brüsszeli tárgyalások arra irányulnak, hogy a tagságra pályázó ország átvegye az EU joganyagát. Miután a z összes témafejezetet sikeresen lezárták, és a csatlakozási szerződésre áldását adta az Európai Parlament is, megkezdődhet a horvát csatlakozás több hónapos ratifikációs eljárása minden tagállamban. vissza
