Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-15
MeH Nemzetpolitikai Ügy ek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.15 . 7 alapozott smekeriák és az olcsó népszerűség hajhászásának látványos veresége volt, azt aligha lehet vitatni ” Bíró Béla cikke (ÚMSZ) Egy bukás utóélete – „ Üdvös lenne, ha a Bockormány bukása után a parlamenti pártok kevesebbet foglalkoznának a csonka kabinet vereségét előidéző okokkal, és inkább arra összpontosítanának, ami jelenleg létfontosságú az ország számára: stabil háttértámogatást nyújtani egy működőképes kormánynak ” Rostás Szabolcs cikke (Krónika) Levizsgázás következetességből – „ Nagyot csalódtak azok, akik azt a z illúziót táplálták, hogy Traian Băsescu következetes politikai állásfoglalásaiban. A tegnapi kormányalakítási tárgyalásokon kialakított álláspontjával ugyan nyíltan nem utasította el Klaus Johannis miniszterelnökjelöltté való kinevezését, hiszen Băsescu nyitva hagyott egy kiskaput. Közölte, hogy amennyiben valamennyi párt támogatja a független kormányfő kinevezését, akkor hajlandó tárgyalni erről a javaslatról. De Băsescu elsősorban nemzeti egységkormányt ajánlott, márpedig ennek a javaslatnak a szellemi sége Johannis személyének és a szakértői kormánynak a durva elutasítását jelenti ” Borbély Tamás írása (Szabadság) P ROGRAMAJÁNLÓ A www.nemzetpolitika.gov.hu honlapon az „ Eseménynaptár ” cím alatt olvasói nk tájékozódhatnak a terület várható eseményeiről. Megtekinthető itt: http://nemzetpolitika.gov.hu/index.php Cikkek: Pravda: Klaus feltétele a Lisszaboni Szerződés aláírásához Szlovákia számá ra is hasznos Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága/Pozsony, 2009. október 14., szerda (MTI) - A Pravda című független pozsonyi napilap szerint Václav Klaus cseh államfő Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos kifogásai Szlovákia számára is hasznos ak. Nagy divat ma Klaust bírálni, s azzal vádolni, hogy akadályozza az európai integrációt, és bomlasztja az Európai Uniót. Még hazaárulással is vádolják. Kevés ember értette azonban meg, hogy Klaus Lisszaboni Szerződéssel kapcsolatos kifogásai ezúttal a csehek, a szlovákok és az egész unió számára is hasznosak - jegyzi meg az újság. Klaus azt követeli az Európai Uniótól, hogy Csehországot a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányának aláírása fejében mentsék fel az európai emberi jogi charta hatál ya alól. Az államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. "Klaus követelése nemcsak a cseheket (a németeket), hanem a szlovákokat (és a magyaro kat) is érinti. A Benesdekrétumok, amelyekre Klaus hivatkozik, ugyanis Szlovákiában is még érvényben vannak. 1945ben általuk számolták fel DélSzlovákia magyar megszállásának következményeit. A Nemzeti Tanács 2007es nyilatkozata szerint a dekrétumok meg nyitásának kísérlete - és a háború utáni rend átértékelése - elfogadhatatlan (...) A Lisszaboni Szerződés végleges jóváhagyása után azonban már nem biztos, hogy ez érvényes lesz" - mutat rá Dag Danis, a cikk szerzője. Megjegyzi, hogy nemcsak az uniós emberi jogi charta okoz problémát, hanem elsősorban az Európai Bíróság hatáskörének a megerősítése. Ez lényegében az EU "alkotmánybírósága" lesz, amely a nemzeti alkotmánybíróságok fölé lesz rendelve. A szerző szerint elképzelhető, hogy a jövőben éppen ezen a bíróságon támadják meg majd a Benesdekrétumokat. Ilyen esetekben a Nemzeti Tanács nyilatkozatai értéktelen papírdarabkává válnak, s a döntő szó nem a szlovák parlamenté, a szlovák bíróságoké, hanem az EU "alkotmánybíróságáé" lesz, amely esetleg nem lesz
