Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.14 . 13 Az, hogy közvetlen szavazással, vagy elektori választással jönneke létre a nemzeti tanácsok, attól függ, hogy hányan iratkoznak fel a nemzetiségi választójegyzékekre. Amennyiben az illető nemzetiséghez tartozók 50 százalékánál több, akkor közvetlen válasz tást tartanak. A nemzeti kisebbségekhez tartozók számának megállapításakor a 2002es népességösszeírás adatait veszik alapul. A szerbiai magyarságot képviselő politikai erők zöme ellenzi ezt a szabályozást, s élén a Vajdasági Magyar Demokrata Párttal ( VMDP) ellentétes rendszert szeretne: azt, hogy a szerb hatóságok állítsák össze a nemzeti kisebbségi választójegyzéket, s ha valaki mégsem akar részt venni a nemzeti tanácsi választásban, akkor nyilatkozatban kelljen lemondania erről a lehetőségről. Szerin tük tehát "feliratkozás" helyett a "leiratkozás" lehetőségének megadása lenne a demokratikus eljárás. A törvény elfogadását egyedül a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) támogatta - az egyetlen magyar párt, amely képviselőket tudott küldeni a belgrádi pa rlamentbe, s amelynek komoly politikai súlya van Vajdaságban, ahol a legtöbb szerbiai magyar él. Három délvidéki magyar párt és tizenegy polgári szervezet a nemzeti tanácsokról szóló törvényt élesen elítélő s álláspontja támogatását kérő nyílt levélben fordult hétfőn Sólyom László köztársasági elnökhöz. Az államfő - ahogy azt a VMDP közleménye idézte - még aznap, Boris Tadic szerb elnökkel tárgyalva kijelentette: „A szerb parlament a Nemzeti Tanácsokról szóló törvény elfogadásával egy olyan, a kisebbség ek jogait tiszteletben tartó törvényt hozott, amelyhez hasonlót nehezen lehet akár az EUban is találni". vissza Az Erdélyi MúzeumEgyesület dokumentumai az Akadémiai Könyvtárban Budapest, 2009. október 13., kedd (MTI) - Kamara kiállítást rendez "…a tudományosságnak egy új templomot alkotni egyesületi úton" címmel a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára (MTAK) az Erdélyi MúzeumEgyesület (EME) alapításának 150. évfordulója alkalmából. A tárlat szerdától két héten át várja a látogatókat. A MTAK közleménye szerint "az EMEt gróf Mikó Imre, Erdély Széchenyije kezdeményezésére azzal a céllal alapították Kolozsvárott, hogy összefogja és szervezze a tudományos munkát. Feladatát 1859től 1949es betiltásáig látta el. Az Egyesül et 1990ben alakult újjá, s azóta számos kiadvánnyal, konferenciával szolgálja az erdélyi és az egyetemes magyar tudományosságot". A tárlat a Magyar Tudományos Akadémia és az EME együttműködésének dokumentumaiból válogat. Egyebek között láthatók azok a levelek, amelyekben Mikó Imre az alakuló gyűlésre hívja, Toldy Ferenc pedig a társintézmény támogatására szólítja fel a pesti akadémia tagjait. Egyegy tárló az EME nagyjainak, a polihisztor Brassai Sámuelnak és Herman Ottónak, valamint Szabó Károly bibli ográfusnak, az EME első könyvtárosának állít emléket. A főfalat Barabás Miklósnak gróf Mikó Imréről festett eredeti portréja díszíti. A kiállítást Egyed Ákos akadémikus, az EME elnöke nyitja meg szerdán. A tárlat október 30ig, hétfőtől péntekig 10.00 és 18.00 óra között látogatható a MTAK Vasarelytermében. vissza Klaust és a bajor vezetőket is bírálta az Európai Bizottság német alelnöke Pietsch Lajos, az MTI tudósítója jelenti: Berlin, 2009. október 13., kedd (MTI) - Élesen bírálta Václav Klaus cseh államfőt a Lisszaboni Szerződés ratifikálását újabb feltételekhez kötő magatartása miatt az Európai Bizottság német alelnöke. Günter Verheugen egyúttal bírált egyes bajor vezetőket is, akik szerinte lehetővé teszik, hogy Klaus a Benesdekrétumokat a politikai zsarolás eszközeként használja fel. Verheugen - aki a leköszönő bizottság ipari biztosa is - egy keddi interjúban minden szempontból megalapozatlannak nevezte a cseh államfőnek azt az állítását, amely szerint a szerződéshez csatolt európai emberi jogi charta lehetővé tenné, hogy a II. világháború után az egykori Csehszlovákiából kitelepített németek - az úgynevezett szudétanémetek - visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Klaus ezért azt követelte, hogy a Li sszaboni Szerződés aláírása fejében országát mentsék fel a charta hatálya alól. "Egyetlen olyan szakértőről sem tudok, aki szerint a cseh elnök nézete jogilag a legcsekélyebb mértékben is megalapozott lenne" - fogalmazott az Európai Bizottságban régót a vezető tisztséget betöltő német szociáldemokrata politikus. Verheugen egyben úgy vélte: az elmúlt évek bajor miniszterelnökei, illetve a bajorországi Keresztényszociális Unió (CSU) vezetői azok, akik lehetővé teszik, hogy Klaus mindezzel egyáltalán zsaro lni tudjon. Az Európai Bizottság német alelnöke hangoztatta: csakis a CSUnak köszönhető, hogy ez a probléma még egyáltalán létezik. Ezzel kapcsolatban azt a vádat fogalmazta meg, hogy a bajor konzervatív párt évek óta az úgynevezett szudétanémet baj társi szövetség legradikálisabb követeléseinek szócsöve. Emlékeztetett arra, hogy a szóban forgó szövetség a szudétanémetek hagyományos pünkösdi találkozóján rendszeresen szót emel a
