Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-14
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.14 . 11 Prága szerint három forgatókönyv lehetséges a Lisszaboni Szerződés ratifikációjána k befejezésére - HÁTTÉR Kokes János, az MTI tudósítója jelenti: Prága, 2009. október 13., kedd (MTI) - Prágai elemzők szerint három forgatókönyv lehetséges annak a helyzetnek a megoldására, amelyet Václav Klaus cseh elnök idézett elő, amikor új feltéte lt támasztott a Lisszaboni Szerződés ratifikációja elé. Miután az Európai Unió 27 tagállama közül 26 már ratifikálta a szerződést, a cseh államfő aláírása az egész jóváhagyási folyamat végét jelentené, s az unió új működési szabályzatát tartalmazó doku mentum életbe léphetne. Klaus azt követeli az Európai Uniótól, hogy Csehországot a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányának aláírása fejében mentsék fel az európai emberi jogi charta hatálya alól. Az államfő szerint csak így lehet megakadályozni, h ogy a II. világháború után Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az első megoldás az lenne, ha a cseh elnök megelégedne egy politikai nyilatkozattal, miszerint az EUtagállamok Klaus követelését tiszteletben fo gják tartani. Egy ilyen "politikai biztosítékot" már az EU október végi csúcstalálkozóján elfogadhatnának a tagállamok kormányfői, s az a szervezet későbbi kiszélesítésekor bekerülhetne az európai jogrendbe. Lényegében ezt a megoldást javasolta Klausnak hé tfőn a cseh kormány is. Klaus azonban már ezt megelőzően titkára útján közölte: nem politikai, hanem jogi garanciákat akar. Ez a második megoldás, amely azonban a ratifikációs folyamat újranyitását feltételezi. A cseh kormány és a sajtó is úgy látja: n em reális és kivihetetlen. A harmadik megoldást egy kompromisszum jelenthetné, amelyről azonban senki sem tudja, hogyan kellene kinéznie. Az államfő elképzeléseinek részletei ugyanis továbbra sem ismeretesek. Helyi megfigyelők szerint valamiféle kompro misszumos útról csak azután lehet beszélni, hogy Klaus pontosan tájékoztatja a kormányt arról, mit akar, s ennek ismeretében a cseh diplomácia tárgyalásokat kezdhet partnereivel. Csehországban ugyanakkor folytatódik a vita arról, hogy Klausnak egyáltal án vane joga elutasítani vagy halogatni a parlament két háza által korábban már jóváhagyott Lisszaboni Szerződés aláírását. Az alkotmányjogászok többségének véleménye szerint Klaus alkotmányellenesen jár el. Rámutatnak: a Lisszaboni Szerződést a kormá ny, a képviselőház és a szenátus is jóváhagyta, s az alkotmánybíróság sem talált kivetnivalót benne. Ilyen esetben az alkotmányjogászok szerint - mint a Hospodárské Noviny című gazdasági és politikai napilap írta - az államfőnek nincs más választása, mint aláírni a dokumentumot. Ez a tábor azt hangsúlyozza, hogy Csehországban parlamenti demokrácia, s nem elnöki rendszer van, ezért az államfő nem járhat el önkényesen. Tény azonban, hogy az alkotmány 63. cikkelye, amely az elnöki jogköröket rögzíti, nem f ogalmaz egyértelműen. A paragrafus szerint egyebek között az elnök hatásköre a nemzetközi szerződések megkötése és jóváhagyása. Erről a témáról ennyi és nem több áll az alkotmányban, így lehetőség van az eltérő értelmezésekre. Klaus hívei ezért azt állítjá k, hogy teljes mértékben az elnök döntheti el, mit s mikor ír alá. A nemzetközi szerződéseknél követelmény, hogy a dokumentumot utólag a kormányfő vagy az általa megbízott kormánytag is aláírja. Ez utóbbit sem határozzák meg tételesen a cseh törvények . A parlamentnek és a politikának gyakorlatilag nincsenek eszközei arra, hogy az elnököt valamilyen jogszabály vagy nemzetközi szerződés gyors aláírására kényszerítsék. A szabályok szerint az államfőnek joga van bármilyen törvényt visszaadnia a parlam entnek, vagy a jogszabály ellenőrzését kérni az alkotmánybíróságtól. A 200 tagú képviselőház 101 szavazatú többséggel felülvizsgálhatja az államfő döntését, akinek ezek után már nincs lehetősége elutasítani a parlament által újra megszavazott törvényt. Leh etősége van ugyan nem aláírni azt, de a törvény ilyen esetben a szabályok által meghatározott időn belül az államfői aláírás nélkül is életbe lép. Pavel Rychetsky szociáldemokrata képviselő, alkotmányjogász szintén alkotmányellenesnek tartja Klaus halo gató taktikáját. A neves szakember szerint felül kellene vizsgálni a cseh alkotmányt, mert több tekintetben nem pontos, és lehetőséget nyújt különféle értelmezésekre. Ami az államfői jogköröket illeti Rychetsky szerint vissza kellene térni az első csehszlo vák köztársaságbeli megfogalmazásokhoz. Az akkori szabályokban szó szerint rögzítve volt: az államfő személyes lelkiismereti okokból elutasíthatja egy jogszabály vagy nemzetközi szerződés aláírását azután is, hogy azt a kormány és a parlament jóváhagyta, d e ilyen esetben le kell mondania elnöki mandátumáról. Rychetsky szerint ha valami ilyesmi a mai alkotmányban is szerepelne, az hasznos lenne.
