Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-13
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.13 . 25 1944 – 45 telén a Délvidéken a jugosz láv kommunista partizánalakulatok brutális kegyetlenséggel követtek el népirtást a civil magyar, németek és horvát lakosság ellen. A bevonuló jugoszláv partizánalakulatokból létesült új katonai hatóság, a Bánáti, Bácskai és Baranyai Katonai Igazgatás és az OZNA (Odelenje za Zastitu Naroda, vagyis Népvédelmi Osztály) állambiztonsági szerve ellenőrzése alatt katonai közigazgatást vezettek be Vajdaságban 1944. október 17én. Ezt követően a kommunista pártvezetés (Jugoszláv Népfelszabadító Antifasiszta Tanács) utasítására etnikai alapú, per nélküli kollektív büntető eljárásokat kezdtek. 1944 – 45 telén lakóhelyükön vagy gyűjtőtáborokban – korra és nemre való tekintet nélkül – tömegesen kínozták meg és végezték ki a magyar és német nemzetiségű polgári lakosságot, a II. világháborúban való kollektív bűnösséggel vádolva őket. A gyilkosságokat számos esetben szadista kegyetlenséggel követték el. Az áldozatok számát még mindig csak becsülni tudjuk. Újvidéken az akkori lóversenypályánál közel 2000 magyart végeztek ki. Sz inte minden magyarlakta településen voltak kivégzések. A vérengzések során harmincöt katolikus papot, majdnem valamennyi, helyben maradt plébánost is megkínozták és megölték. A polgári lakosságon kívül tömegesen végeztek ki hadifogoly magyar honvédeket is. Becslések szerint az 1944 – 1945 telén meggyilkolt magyarok száma 20 000 és 45 000 között van, a témában járatos írónő, Teleki Júlia szerint azonban ez a szám az 50 000et is eléri. 2010. március 15ét a vajdasági magyarokkal ünnepli majd, és találkozik a s zerb elnökkel is – mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn újságíróknak a Sándorpalotában, miután megbeszélést folytatott a szerb államfővel. Hozzátette: Szerbia közeledése Európához az egész térség elemi érdeke. Szerbia integrációja a biztosíték arra, hogy Magyarországon, Szerbiában és az egész Balkánon őshonos nemzetiségek megmaradnak eredeti lakóhelyükön – hangsúlyozta. A magyar köztársasági elnök úgy fogalmazott: Magyarország továbbra is támogatja, hogy déli szomszédunk a jövő év elejétől kezdv e a vízumhatárokon belülre kerüljön. Sólyom László közölte: továbbra is támogatja, hogy a Magyarországon élő kisebbségek parlamenti képviseletet nyerhessenek „jelentős pozitív diszkrimináció révén”. Sólyom László felhívta a figyelmet arra: mind a két orsz ágnak alapvető érdeke a közös múlt objektív, részletekbe menő, szaktörténészek általi feltárása. Különösen vonatkozik ez a II. világháború végén, 1944 – 1945ben történt eseményekre – tette hozzá. Bejelentette: szerb kollégájával együtt elhatározták, hogy fe lkérik a két ország tudományos akadémiáját, hogy hozzon létre egy közös történész vegyesbizottságot a történeti tények objektív feltárására. „A tények tisztázásáról van szó, nem felelősök kereséséről” – tette hozzá. EUszerte egyedülálló a Magyar Nemzeti Tanácsokról szóló törvény A magyar államfő elmondta azt is, hogy 2010. március 15ét a vajdasági magyarokkal ünnepli majd, és találkozik a szerb elnökkel is. Sólyom László beszélt arról, hogy Magyarország és Szerbia két nemzetközi megállapodást is aláírt, mind a kettő az infrastruktúrát érinti. Fontosnak nevezte a két ország közötti határátkelőhelyek, vasúti útvonal fejlesztését. Elmondta, hogy Szerbia szeretne csatlakozni a Nabucco földgázvezetékhez, és mindketten szorgalmazzák a Dunának mint fő közleked ési folyosónak a jobb kihasználását. Hozzátette: beszéltek a Mura – Duna – Dráva bioszférarezervátum kérdéséről is, szavai szerint ugyanis azt az UNESCO a világörökség részévé szeretné tenni. Borisz Tadics azt emelte ki: Szerbia integrációja, csatlakozása az unióhoz az egyetlen módja annak, hogy a nyugatbalkáni térségben olyan stabilitás alakuljon ki, mely alapja lehet a gazdasági fejlődésnek is. Megjegyezte azt is: a szerb parlament a Magyar Nemzeti Tanácsokról szóló törvény elfogadásával egy olyan, a kise bbségek jogait tiszteletben tartó törvényt hozott, melyhez hasonlót nehezen lehet akár az EUban is találni. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a magyar kisebbség Vajdaságban kialakítsa ás hatékonnyá tegye az oktatási rendszerét. Mint mondta, bízik benne, hogy a magyar kormány mérlegelni fogja annak lehetőségét, hogy a szerb kisebbséghez tartozók jelen legyenek az államigazgatási rendszerben. Szólt arról is, hogy Szerbia az elmúlt időben igen erőteljesen épített ki gáztárolókapacitásokat a saját területén . Itt köszönte meg, hogy tavaly télen Magyarország segített Szerbiának az energetikai válságban.
