Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 25 úgyis el kell költenie, csak nem mindegy hogy gazdaságfejlesztésre vagy segélyekre akarja fordítani, mindez nem elég tág látókörre utal. Sok magyarlakta területen a kisközösségek kisvállalkozásai vannak veszélyben, ezért is látom szükségesnek, hogy minden lehetőséget feltárjunk előttük, de sajnos nincs sok ilyen. – Becsléseik szerint mikorra várható a válság vége? – Én született optimista vagyok. Úgy látom, a forg alom visszaesése már elérte a mélyszintet, a bekövetkezett 40 százalékos csökkenés egyfajta logikus alja a piacnak, hiszen az emberek esznekisznak, járnak szórakozni, valamilyen igényük mindig van, amit meg kell termelni. Visszaesett az import az országba n, tehát az egyensúly helyreállt, és a lej stabil maradt. Vannak olyan fundamentumok, amelyekre alapozva a visszaesés leáll, ezekben a hónapokban bekövetkezik a stabilizálódás. Jövő év közepétől ez átfordul növekedésbe, már egyszázalékos növekedést számítu nk. Szerintem nem ez a mostani visszaesés a gond, hiszen korrekciók mindig vannak, a gazdaság ciklikusan működik, a növekedést mindig csökkenés követi, helyreállítva az értékviszonyokat, amik időnként a növekedés közben eltorzulnak. Az elmúlt tíz év extra növekedése nem volt normális. Tévedett, aki azt hitte, hogy egy paşcanii lakásért annyit lehet kérni, mint egy zürichiért. A borzasztó nagy pofon a plusz kilencről a mínusz nyolcra való visszaesés, hiszen az 17 százalékot jelent. Valójában sokkal pesszimi stábbak az emberek, mint amennyire ezt a tényleges helyzet indokolja. Például a politikai kockázat kicsi, a gazdaság tényleges fundamentumai erősebbek annál, hogy egy választás ezt meg tudja zavarni. Ismét kialakulnak a normális viszonyok, tartós növekedés i pályára áll az ország, nem lesz kilencszázalékos a növekedés, de nem is kell: 234 százalék bőségesen elég lesz a következő jó néhány évtizedre. Szerző(k): Bíró Blanka vissza Ügyészségen a Mátyásszoborcsoport ügye Króni ka 2009. október 01. Újabb fronton dúl a kolozsvári Mátyásszoborcsoport restaurálása körül hónapokkal ezelőtt kirobbant vita. A felújításra kiírt közbeszerzési eljárás során kizárt magyarországi pályázók egyike bűnvádi feljelentést tett a kincses városi önkormányzat és a versenytárgyalást lebonyolító bizottság elnöke, László Attila alpolgármester ellen. A kolozsvári ügyészségre beterjesztett panaszában a Bencsik Alkotóközösség Kft. és a Kalória Hőtechnikai Kft. csalással, valamint magán- és közérdek ell en elkövetett hivatali visszaéléssel vádolja az önkormányzat vezetőit a közbeszerzési eljárás kapcsán. A két cég alkotta konzorcium 550 ezer eurós árajánlatot tett a Fadruszalkotás restaurálására, a bíráló bizottság azonban még a győztes kihirdetése előtt formai okokra hivatkozva kizárta a versenyből. Mint arról már beszámoltunk, a budapesti pályázó a kizárás jogszerűségét is vitatja, ezen túlmenően ugyanakkor azt állítja: az önkormányzat hozzá hasonlóan a másik négy versenyzőt is megtévesztette azáltal, hogy nem tette egyértelművé, nem áll rendelkezésére a felújításra szánt teljes összeg. Schrödl Péter, a Bencsik Alkotóközösség Kft. ügyvezetője a Krónikának elmondta: noha a kiírás konkrétan nem tartalmazta a pályázat keretösszegét, sajtóhírek, személyes találkozók, minisztériumi információk alapján mindenki tényként kezelte, hogy a felújítás költségeinek fedezésére a magyar és a román állam felefele arányban 800 ezer eurót fordít, és árajánlatát ennek függvényében tette meg. „Viszont László Attila, a k özbeszerzési eljárást lebonyolító bizottság elnöke már a kiíráskor birtokában volt annak az információnak, hogy a román kormány a rendelkezésre bocsátott 400 ezer eurót hónapokkal azelőtt visszahívta, így a pályázat kiírója szándékosan megtévesztette a rés ztvevőket. Mivel a pályázat kiírása rengeteg igen költséges elemet tartalmazott, ezért cégemet a többi nem nyertes társasággal együtt jelentős összeggel megkárosítottak” – állítja Schrödl Péter. Szerinte cége mintegy másfél millió forintos (22 ezer lejes) veszteséget szenvedett el, viszont azt is fontolgatja, hogy a pályázatra fordított összegen túlmenően az elmaradt haszon (az 550 ezer eurós árajánlat negyven százaléka) megtérítését külön jogi úton követeli László Attila alpolgármestertől.
