Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-08
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.08 . 8 Cikkek: Megáll az ész Felvidék.ma 20091007 Még az átkosban futott egy tévésorozat, A tavasz tizenhét pillana ta címmel, ahol egy KGBs ügynök német tábornoki ruhába bújva megváltoztatta a világtörténelmet. Ha valakinek eszébe jutna megfilmesíteni a szlovák történelmet, akkor a legmegfelelőbb címként az Ész megállásának tizenhét pillanata, vagy inkább hetvenhét pi llanata címet kellene választania, írja Peter Schutz a Košický korzár című lapban. Az az információ, mely szerint a végrehajtó a legközelebbi napokban a végrehajtási eljárás megkezdését fogja kérni Duray Miklóssal szemben, aki állítólag nem teljesítette a bíróság döntését a nemzeti párttal kapcsolatos ügyében, a józan észnek egy annyira éles „megállása”, hogy a belső nyomástól szinte majd szétrobban az ember feje, folytatja jegyzetét Schutz. A történet bonyodalma abban rejlik, hogy a Pozsonyi Járásbíróság ugyan nem ismerte el az SNS által követelt 10 milliót „fájdalomdíjként” a „jó hírnév megsértése” miatt, de arra kötelezte az MKP stratégiai alelnökét, hogy a „sértettől” bocsánatot kérjen. Duray ezt meg is tette. Méghozzá nagy mediális figyelem mellett, mi velhogy a pardonról szóló levelet olyan „idegen nyelven írta, melyet nem értünk” (Rafael Rafaj kijelentése). Aki a magyar nyelvre tippel, száz pontot nyer, ezret pedig az, aki helyesen gondolta azt, hogy Slotának és társainak ez a bocsánatkérés így, ebben a formában nem lesz elég. De hát hol van ez még a végrehajtótól? – teszi fel a kérdést a jegyzetíró. A Szlovák Nemzeti Párt levelét nem láttuk, de mivel nem hivatalos érintkezésről van szó, és ha csak az „idegen nyelvvel van baj, amit nem értünk”, akkor Du ray mindenképpen eleget tett a bírósági ítéletnek, hiszen nem léteznek jogszabályok a nem hivatalos érintkezésre. A nyelv, melyen a bocsánatkérő levelet megírták, semmit sem változtat magán a tartalmon, szögezi le Peter Schutz. A bíróságoknak az igazságot kellene közvetíteniük. Az a kijelentés, mellyel Duray az SNSt „fasiszta pártnak” nevezte, a budapesti Inforádióban hangzott el. Hogy Slotának és társainak egyáltalán módjuk legyen a megsértődésre, előbb valakinek le kellett fordítania a kijelentést. Minda mellett tudni kell, hogy az Inforádió hallgatóságának olyan a véleménye az SNSről, hogy Duray kijelentése annak csupán a gyenge kivonata. Úgyhogy a „fasiszta” jelzővel még talán szépített is az SNSről alkotott magyarországi képen. De nem is kell belefoly ni a Slota által a magyarok irányába tett sértések szövegösszefüggéseibe ahhoz, hogy az ember esze megálljon, milyen abszurd dolgokat lehet „sikeresen” keresztülvinni a szlovák bíróságokon. Duray eközben téved: az SNS ugyanis nem fasiszta párt, hanem egy o lyan vállalkozói szándék, mellyel hasznot lehet termelni a politikai életben való részvétel segítségével. De ennek is megvannak a maga szabályai. Ezek közt nagyon előkelő helyen van a széles módon értelmezett szólásszabadság joga, amely szűkíti a tisztelt közszereplők védelmét éppen azért, hogy a demokráciában tevőlegesen résztvevők valóban szabadon meg tudják fogalmazni véleményüket. És bár elfilozofálhatunk afölött, hogy Duray nemrégiben Bugárral és Gyurovszkyval szemben is megengedett magának bizonyos kijelentéseket, mégiscsak igaz a következő: Abban az országban, ahol egy „fasiszta párt” miatti kijelentésért bocsánatot kell kérni és ha ezt nem az államnyelven teszi az ember, akkor máris a nyakán van a végrehajtó, meg kell, hogy álljon nem csupán az ész , de a Föld forgása is a saját tengelye körül. Itt már nem segít az autonómia sem, fejezi be jegyzetét Peter Schutz. vissza Új Szó: a révkomáromi polgármester szerint Szlovákia botrányt akart Sólyom kitiltásával Pozsony/ Budapest, 2009. október 7., szerda (MTI) - A révkomáromi polgármester szerint a szlovák politika botrányt akart előidézni azzal az intézkedésével, hogy nem engedte be Sólyom László magyar államfőt augusztus 21én a városban felállított Szent Istvánszobor avatására - írta az Új Szó. Ba strnák Tibor Sólyom László meghiúsított révkomáromi látogatásáról, a városban álló és tervezett Cirill és Metódszoborról, valamint a szlovákiai magyarság helyzetéről nyilatkozott a pozsonyi napilap szerdai számában. Arról, hogy Sólyom László magyar k öztársasági elnököt nem engedték be Szlovákiába a révkomáromi Szent Istvánszobor avatására, azt mondta, hogy "a szlovák politika botrányt akart". "Gasparovic ugyan kifogásolta, hogy nem hívtuk meg, de kijelentette azt is, hogy meghívás esetén is csak akko r jött volna el, ha a CirillMetód szobrot is leleplezhette volna új helyén" - mondta. A városban 1992 óta többször feszültséget okozó Cirill és Metódszobor elhelyezéséről úgy vélekedett, hogy valószínűleg "agyonhallgatják ezt a témát, vagy arra próbálnak rákényszeríteni, hogy a meglévő szobrot helyezzük el köztéren, ami az önkormányzat iság durva megtaposását jelentené. Ebből valószínűleg újra botrány lesz, akkor is, ha engedünk, akkor is, ha nem".