Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-07
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.07 . 32 A múlt heti kormányválságot követően továbbra sem csillapodnak a kedélyek a hazai belpolitikáb an. Boc tegnap reggelre kormányülést hívott össze azután, hogy hétfőn az ellenzéki pártok bejelentették: hajlandók támogatni a bizalmatlansági indítványt. Az időpont szokatlan volt, hiszen a kormány rendszerint szerdán tartja heti üléseit. Kiderült azonban , hogy nem csak az időpont volt rendkívüli, hanem a kormányfő bejelentése is. Boc ugyanis közölte, hogy felelősséget vállalnak az egységes nyugdíjrendszert szabályozó tervezetért. Ez a bejelentés ellenzéki oldalról ironikus megjegyzések lavináját zúdított a a kormányra. A hozzászólók zöme azt hangsúlyozta, hogy egy kisebbségi kormánynak nincs joga megkerülni a parlamentet, ráadásul Boc miniszterelnöki mandátuma alatt a kabinet – amely akkor még a szociáldemokratákat is magában foglalta – már többször igényb e vette ezt a rendkívüli eljárást. Az ironikus megjegyzésekben Dan Nica, a múlt héten leváltott szociáldemokrata belügyminiszter járt az élen, aki szerint a kormány „már csak a miniszterelnök és a demokrata párt nyugdíjaztatásáért vállalhat felelősséget”. De a politikai csatározásokon túl, a nyugdíjtörvénytervezet véresen komoly dolgokat tartalmaz a lakosság számára. Ráadásul a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött egyezségben Románia vállalta, hogy 2010től érvénybe lépteti ezt a jogszabályt, amely gyöke res változtatásokat hoz a hazai nyugdíjrendszerben. A kormány elsősorban azt ígérte a nemzetközi pénzintézetnek, hogy változtat a nyugdíjpont kiszámításának a módján, így azt többet nem a bruttó átlagfizetéshez viszonyítják. A Boc által tegnap ismertetett tervezet szerint a nyugdíjpontot az évi infláció és a bruttó reál átlagkeresetek 50 százalékához viszonyítva emelik majd. A jogszabály egyik legfőbb alapelve a nyugdíjak egységesítését tűzte ki célul. Így a tervezet szerint megszűnnek a magisztrátusoknak, a hadseregben, a hírszerzésben és a polgári légi közlekedésben dolgozóknak, valamint a képviselőknek és szenátoroknak járó speciális nyugdíjak. Valamennyien egységes rendszerbe kerülnek, és a nyugdíjakat elsősorban a szolgálati évek alatt a nyugdíjalapba befizetett hozzájárulás alapján számolják ki. A tervezet a nyugdíjkorhatár fokozatos emeléséről is rendelkezik. Így 2014ig a nők esetében 60 évre, férfiaknál pedig 65 évre növelik a korhatárt, 2030tól pedig férfiak és nők egyaránt csak 65 évesen mehetne k nyugdíjba, ha a teljes értékű szolgálati idő utáni járandóságra tartanak igényt. Az új törvény nem ösztönzi a nyugdíjkorhatár előtti nyugalomba vonulást és betegnyugdíjazást. A kormányfő szerint azért van szükség az új jogszabályra, mert 2009ben a már 1,5 milliárd eurót – a nyugdíjkiadások 15 százalékát – kellett a költségvetésből a nyugdíjrendszerbe átutalni, hogy az ne omoljon össze. Boc hangsúlyozta: ez azt mutatja, hogy hosszú távon fenntarthatatlan a nyugdíjalap. A kormány számításai szerint a terv ezet alkalmazásával 2010ben a konszolidált költségvetés kiadásai 2,7 milliárddal csökkennének, a bevételek pedig 150 millió lejjel nőnének, hiszen gyarapodna a nyugdíjalaphoz hozzájárulók száma és csökkenne a nyugdíjasok jelenlegi száma, amely most eléri az 5,7 milliót. vissza Zsák s a foltja Szabadság 2009. október 0 7. BORBÉLY TAMÁS Megalázó vereséget jelent a zsenge romániai demokrácia számára, hogy húsz évvel a rendszerváltás után a lakosságnak várhatóan két olyan poli tikus közül kell választania, mint Traian Băsescu és Sorin Oprescu. Kilenc évvel ezelőtt szavazhattam életemben először. A 2000es elnökválasztás második fordulójába Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor jutott be, így már kezdettől fogva alaposan feladta ne kem a sors a leckét állampolgársági kötelességből. A választók jelentős része érezte úgy joggal – én is köztük – , hogy képviselet nélkül maradt. Sokan a mérgezett, szélsőséges nacionalizmus esetleges groteszk diadalmaskodástól való félelmükben éltek csak az alkotmány által biztosított szavazati jogukkal. Most még nem tudhatjuk, milyen párharcot kínál az idei elnökválasztás második fordulója. Viszont nagyon úgy tűnik, hogy semmi jót, hiszen a Cotrocenii bársonyszék elhódítására legnagyobb eséllyel a jelen legi államfő mellett a frissen ringbe szállt sebészorvos Sorin Oprescu pályázik. A közvéleménykutatások még nem erősítették meg ezt, de sejteni lehet, hogy Bukarest főpolgármestere alapos felmérések és elemzések eredményeit is figyelembe vette, amikor elh atározta, hogy nekivág a kalandnak.
