Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-01
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.18 . 17 joga van kijutni a nyílt tengerre, ám ez szerint ük egy módon történhet: ha Horvátország lemond tengeri területe egy részéről. Ehhez azonban szüksége van hozzá a nemzetközi közösség beleegyezésére is. EurActiv, FT.com vissza Mentőövet kér Moldova VG 20091001 Sürgős pénz ügyi segítséget kért az EUtól és a Nemzetközi Valutaalaptól az új, Nyugatbarát moldovai kormány feje. Vlad Filat – akinek négypárti koalíciója a vitatott áprilisi választás megismétlése után vette át a hatalmat a Vladimir Voronyin vezette kommunistáktól – az Európai Parlament külügyi bizottsága előtt tartott beszédében, majd Benita FerreroWaldner külügyi és Jacques Barrot igazságügyi biztossal folytatott tárgyalásain valódi reformokat és a hatalomváltást megelőző hatósági túlkapások kivizsgálását ígérte. A 3,8 millió lakosú Moldova Európa egyik legszegényebb országának számít, és az új kormánynak a nyugdíjakra és más létfontosságú kifizetésekre sincsenek forrásai. A GDP az idén várhatóan 10 százalékkal csökken, és az államháztartás hiánya eléri a hazai ös sztermék egy tizedét. A külföldi segítség tehát nélkülözhetetlen, és ezt elismerve uniós illetékesek késznek mutatkoztak a tárgyalásokra. Az IMF küldöttsége október 14én látogat Kisinyovba, és sajtóértesülések szerint novemberben 200350 millió euró körü li mentőcsomagot bocsáthat Moldova rendelkezésére. Az Egyesült Államok 180 millió dollárt ígért, ebben alighanem szerepet játszott az is, hogy a Filatkabinet kilátásba helyezte: népszavazást kezdeményez az alkotmányban szereplő semlegesség feladása és a N ATOhoz való közeledés érdekében. E u observer vissza Írország kezében Európa jövője VG 20091001 A referendum sikere sem garantálja a lisszaboni szerződés hatálybalépését, de a bukás eltemetheti Ha csodát nem is, de a belső problémák megoldását, elsősorban országa megroggyant gazdasága stabilizálásának erősödését reméli egy határozott igentől Brian Cowen ír miniszterelnök a holnapi, a lisszaboni szerződésről szóló népszavazás előtt. Egyelőre úgy tűnik, Cowen kívánsága v alóra válhat: a legutóbbi közvéleménykutatások a támogatók táborát 55 – 68 százalék közé teszik, míg a határozott elutasítók aránya mindössze 17 – 27 százalék körül mozog. A támogatás életbevágó az Európai Unió számára is, hiszen az amszterdami szerződés óta húzódó intézményi átalakítások az időközben 15ről 27 tagúra bővülő közösségben lassan lehetetlenné teszik a döntéshozatalt. Az ír szavazókat ez azonban hidegen hagyja, akárcsak a tavaly június 12én rendezett első referendumon, amikor 53,4 százalékuk elut asította az alapszerződést. Annál többet nyom a latban a nehezen kivívott függetlenségükhöz való ragaszkodásuk – többnyire ezzel magyarázzák, miért sikerült a lisszaboni szerződés ellenzőinek a közösségi hatáskörök kiterjesztéséről szóló passzusokkal meggy őzniük a választók többségét. És ez a magyarázat azokra a garanciákra is, amelyeket a bukott referendum után építettek be a tagállamok a dokumentumba. Az írek nemzeti hatáskörben tarthatják az adókulcsok meghatározását, rendelkezhetnek katonai semlegességü kről, illetve a társadalombiztosítás és a családjog területén (beleértve az élethez való jogot) sem kell tartaniuk magukat az európai uniós rendelkezésekhez. Ezek a biztosítékok – hasonlóan a maastrichti szerződést elutasító dán népszavazás után elfogadott , a skandináv ország számára a monetáris unióból való kimaradás jogát garantáló rendelkezésekhez – beépülnek az alapszerződésekbe is. Egy ír igen elvileg megnyithatja az utat a még hiányzó cseh és lengyel elnöki beleegyezéshez, ezzel együtt ahhoz, hogy a s zerződést mind a 27 tagállam ratifikálja. Az EUellenességéről híres Václav Klaus és Lech Kaczynski legalábbis ehhez kötötte aláírását. A várt cseh ratifikáció helyett azonban Prágában egy ír támogatás után is időhúzás várható: kedden ugyanis 17, Klaus eln ök támogatójaként ismert szenátor nyújtott be újabb indítványt az alkotmánybíróság elé a szerződéssel kapcsolatosan. Míg egy tavaly elutasított keresetükben egyes részeit kifogásolták, most a reformszerződés egészét látják ellentétesnek a cseh alkotmánnyal . Akár fél évig is elhúzódhat, amíg a testület döntést hoz a kérdésben, ez kedvező lehet Klaus számára: ekkor ugyanis NagyBritanniában már jó eséllyel túl lesznek a parlamenti választásokon, és a várakozások szerint kormányra kerülő konzervatívok korábban népszavazás rendezését ígérték arra az esetre, ha addig nem lép hatályba a szerződés. Hogyan változik a döntéshozatal a reformszerződéssel?
