Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.05 . 16 A táskaszentelést valóban az első tanítási nap reggelén tartjuk, és a gyerekek így indulnak iskolába. Nem is kell külön magyaráznunk, hogy a hívő ember a munkaeszközt mindig is áldásban részesítette. A tanulók számára pedig a táska jelképezi azt a mindennapi keresztet, amit hátukon visznek az iskolába, hogy feladatukat tisztességgel végezhessék. * Temerinben mennyien jelentkeznek iskolai hittanoktatásra? - Örömömmel látom, hogy jó összhangban van a mindennapi élet és a hitvallás. A szülőket már az iskolai hittan beindításának tervezésekor előkészítettem arra, hogy a keresztségben vállalt k ötelességük most valójában beteljesedhet azzal, hogy az iskolában hittanra íratják be gyermekeiket. A szabad választás nálunk Temerinben nem azt jelenti, hogy polgári nevelés és hittan között választunk, hiszen a keresztségnél már a szülő választott, ezzel pedig meghozta a döntést, mégpedig, hogy magyar katolikus. A felekezeti hittan lehetőségét az iskolában mi így fogjuk fel. Nálunk tehát választott tantárgyként csak a hittan létezik, polgári nevelés egyelőre nincs. * Miként sikerül kapcsolatot kialak ítani a plébániai közösség és a temerini társadalmi szervezetek között? - A II. Vatikáni Zsinat azt tanítja, hogy a plébános nemcsak azoknak a papja, akik templomba járnak, hanem küldetése az egész községhez köti. Ilyen értelemben tehát mindenkihez kel l legyen egykét jó szava. Sokszor az apróságok is tekintélyt hozhatnak nemzeti közösségünknek, vagy éppenséggel a katolikus magyar papságnak. Már a plébánosi szolgálatom megkezdésekor, a nyolcvanas évek elején felvetettem a faluvezetőknek az évszázados gyökerekkel Temerinhez kötődő Illés napjának az újra ünneplését. Javaslatom akkor ugyan nem talált meghallgatásra, de azt azért sikerült elér nem, hogy az akkoriban szokásos vásári kavalkádot a templom környékéről az őt megillető helyre, a vásártérre vigyék. Az egypártrendszert követően pedig a civil szervezetekkel való együttműködésünk eredményeként Illés napja ma már a településünk szentmiséve l egybekötött legnagyobb ünnepe. * A történelmi múlt emlékének ápolását mennyire tartja fontosnak? - Korábban említettem, hogy a Temerini Harangszó elindítása után sokan felajánlották segítségüket egyházközségünk felvirágoztatásához, köztük helytö rténészek is, akik a számunkra fontos jelen és múlt eseményeit vagy építményeinek történetét gondosan feldolgozták. Segítségükkel készült el és jelent meg 2006ban, a Szent Rozáliaplébániatemplom 200. évfordulójára, Az idők emlékezetére címmel a templom m onográfiája. Az építmények felújításán kívül nagyon fontos a faluközösség életét alakító történelmi személyiségek emlékének ápolása. A Szent Rozáliatemplom altemplomában nyugvó Szécsen grófi családnak emléktáblát emeltünk. A honfoglalás 1100. évfordulóját pedig a telepi emléktemplomnál - amelynek építését 1991ben kezdtük, de nem készült el 1996ra - elhelyezett és megszentelt tábla hirdeti. Tavaly pedig Vondra Gyula plébános úr születésének századik évfordulójára jelentettünk meg egy kötetet, amely ismerő inek a róla való megemlékezéseit tartalmazza. * Esperes úr meglátása szerint fontose a tanulóifjúságnak megismerni történelmünk helyi emlékhelyeit? - A jelenünk megértése és helyes értékelése szempontjából fontos múltunk tisztelete. Tisztelni val amit pedig akkor tudunk igazán, ha élmény fűződik hozzá, személyes kapcsolatba kerülünk valamiképpen vele. Évekkel ezelőtt vezettem be, hogy pünkösdkor az elsőáldozókkal Tekijára zarándokolunk. Temerinhez ez a zarándokhely van legközelebb, és valamikor nag yon sokan gyalogosan mentek a Havas Boldogasszonynapi búcsúra. A bérmálkozásra készülőkkel pedig ellátogatu nk Bácsba, az egykori érseki központba, ahol vidékünk ősi katolikus temploma, a ferencesek temploma található, amelyben ma is miséznek. Ezen kívül pedig ellátogatunk az aracsi Pusztatemplom romjaihoz. Ezzel szemléltetem, hogy nekünk ezen a vidéken milyen m ély gyökereink vannak. Így tapasztalják meg fiatalok, hogy hitében és nyelvében él a nemzet. Ám ehhez elengedhetetlen a múltunk ismerete. Gyökereink általa tápláljuk hitünket, nyelvünket, de kultúránk ismeretében válik életvitelünk, értékrendünk részévé is . vissza KOVÁCS Nándor Aggódik az IMF Kárpátalja 2009.10.02. Ukrajnának reformokra is szüksége van, mivel a hitelek önmagukban nem elegendőek a pénzügyi válságból történő kilábaláshoz - mondta a Nemzetközi Valutaalap (IM F) vezetője. Dominique StraussKahn egy Jaltában tartott fórumon elhangzott videóüzenetében úgy fogalmazott, a hitelek ahhoz elegendőek, hogy az azonnali gondokat megoldják. A problémák gyökereire azonban országon belül kell megoldást találni. "Ukrajna sok at tett, de továbbra is vannak gondok" - tette hozzá. Az IMF tavaly november elején 16,4 milliárd dolláros készenléti hitelkeretet hagyott jóvá Ukrajnának, amely ebből azóta mintegy 11 milliárd dollárt hívott le. Ukrajna ígéretet tett költségvetésének kieg yensúlyozására, a
