Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-05
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.05 . 9 meghallgatásra biztost, és melyik nem. Ennek tisztázására csakis az EU csúcs (Európai Tanács) hivatott, amit azonban nem egyszerű dolog adhoc „összerántani”. Formálisan mindenesetre október 29én esedékes a következő ülésük – a lisszaboni bizonytalanságnak tehát optimális esetben addig kellene eloszlania. Azzal, hogy egy hete Németországban is lezárult az új szerződés ratifikálása, a pénteki ír „igen” után már csak a lengyel és a cseh államfők aláírása hiányzik a saját nemze ti parlamentjük által már elfogadott ratifikációs törvényre. Úgy tűnik, kettőjük közül a lengyel véglegesítés nagy eséllyel nem okoz majd problémát. Lech Kaczinsky környezetéből származó információk szerint legalábbis az elnök kizárólag az ír szavazás ered ményétől tette függővé aláírását. Mindezekhez képest kiszámíthatatlan továbbra is csehországi forgatókönyv. Václac Klaus ugyanis – hivatalban lévő európai uniós politikai vezetők közül egyedüliként – meggyőződés ellenzője a Lisszaboni Szerződésnek. Számos alkalommal nyíltan felszólalt ellene, és környezetéből származó értesülésekre hivatkozva cseh sajtóinformációk tudni vélik, hogy egyfajta „küldetésnek” is tekinti a szerinte az európai demokráciát és piaci szabadságot úgymond aláásó szerződés megakadályozá sát. A klausi számítás elvben azzal kaphat nagyobb megalapozottságot, ha „kitartása” idején brit földön hatalomra jutnának a David Cameronvezette konzervatívok. Ekkor ugyanis a szerződést ellenző álláspont az egyik legbefolyásosabb EUországban is hirtele n kormányzati véleménnyé válna. (Cameron korábban úgy nyilatkozott, hogy amennyiben kormányra kerüléséig nem lép hatályba a Lisszaboni Szerződés, úgy a toryk népszavazást fognak kiírni NagyBritanniában is, ami egyenértékű a szerződés végleges kivégzésével .) Brit belpolitikai kulisszák ismerői – mint a már idézett Peter Ludlow is - ugyan váltig hangoztatják, hogy egy ilyen brit népszavazás igazából Cameronnak hiányozna a legkevésbé. Az ifjú tory vezető kijelentését úgymond leginkább azért tette csak, hogy s zilárdan maga mögé állítsa a konzervatívok William Haguevezette euroszkeptikus keményvonalasait, no meg, mert bízott abban, hogy úgysem lesz ilyenre szükség, lévén, hogy a szerződés ügye londoni hatalomra kerülésükig rendeződni fog. „Cameronnak semmi szük sége arra, hogy azzal kezdje miniszterelnökségét, hogy rögtön nyílt konfrontációba keveredik az összes többi EUtagországgal” – vélte Ludlow. Azt azonban ő is, mások is elismerik, hogy túl egyszerű lenne arra számítani, hogy mindezek miatt a színfalak mögö tt titokba arra kérje Klaust, ne húzza nagyon az időt. Egy ilyen lépés nagyon is kockázatos lenne Cameron számára, ha ugyanis a „titok” kipattan – és az ilyesmi szinte mindig kipattan , akkor a Hagueféle tory szélsőségesek azonnal vezérük ellen fordulhat nak. Mindezek miatt van, hogy az egyik leggyakoribb brüsszeli kérdés ma az vajon elhúzhatjae a „torykig” a szerződés lebegtetését Václav Klaus? A cseh elnöknek ugyanis elvben a főbírák (netán gyorsan megszülető) döntésétől függetlenül is, például a követk ező cseh választásokig – ami túlhaladhat a brit kormányváltáson – kész lehet megtagadni az aláírást. Jogilag állítólag módja van ezt megtenni. Hogy politikailag is kész lesze megfizetni – az országát is könnyen kiszámítható módon sújtó – nem kis árát anna k, hogy hónapokig szembe menjen Európa teljes hatalmi elitjével, ezt ma még csak találgatni lehet. Közvetlenül a Bizottság megalakulása szempontjából mindenesetre egy elhúzódó cseh blokkolás akkor is komplikációkat okozna, ha Klaus obstrukciója nem tart az említett brit kormányvá ltásig, és a Lisszaboni Szerződés végül mégiscsak hatályba lép. Ha ugyanis erre mondjuk csak a jövő év elején kerül majd sor, úgy az említett bizottságalakítási határidőt már akkor is túllépnék. És legkésőbb november végén – mindenütt ratifikált Lisszaboni Szerződés híján – arra kényszerülnének az EUhuszonhetek jelenlegi legfelsőbb szintű vezetői, hogy mégiscsak hozzanak döntést a „nizzai alapon” történő bizottságalakítás részletes (szükségszerűen valamely országok érdekeit sértő) szabályairól, és kezdjene k is hozzá a létszámában kisebb „nizzai bizottság” összeállításának. vissza Nyelvrendeletet adott ki az ukrán kormány Index 2009. október 4., vasárnap 18:24 Az ukrán kormány rendeletben kötelezi az ukrán nyelvhasználatra az állami és önkormányzati iskolákat , egyedül a nemzetiségi iskolákkal tesznek kivételt. Az orosz lapok szerint egyértelműen az orosz nyelv ellen irányul a lépés. Az ukrán kormány honlapján közzétett, Julia Timosenko miniszterelnök által szeptember 30án aláírt rendelet kimondja, hogy az ál lami és az önkormányzati oktatási intézmények tanítási nyelve az ukrán. A rendelet alapján az ilyen iskolákban munkaidőben állandó jelleggel az ukrán nyelvet kell használni, de a nemzetiségi nyelvű oktatási intézményekben az ukrán mellett használható a tan ítás nyelve is.
