Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-31
MeH Nemzetpolitik ai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.31 . 31 Konstancán megdöbbennek, ha elmesélem, nem kell menekülnöm a magyarok elől Székelyföldön, és hogy itt igenis természetes, hogy meg k ell tanulni a magyar nyelvet egy románnak is – mesélte. Abszurdnak tartja ugyanakkor, hogy nincs egyetlen olyan „gyorstalpaló” nyelvkönyv sem a székelyföldi könyvesboltokban, amely segítségével a magyar társalgási nyelvet el lehetne sajátítani. Román ny elvkönyv még akad, hogy az iskolai oktatás csődjét orvosolja a nem anyanyelvűeknél, de egy románnak magyarul megtanulni még mindig az a leghatékonyabb módszer, ha szerez magának egy magyar barátnőt. Az is a normalitás evidenciája, mégis ki kell mondani , hogy tulajdonképpen a kommunikáción van a lényeg. A románmagyar párbeszédet már fiatalon el kell kezdeni, ezért is érvel Manolăchescu a könyvben a közös iskolák mellett, és ezért szervez a Közösségért Alapítvány évente közös táborokat mindkét nemzetiség hez tartozó fiatalok részvételével. Egy másik előítélet, ezúttal a magyar oldalról, hogy a székelyföldi románok mindannyian önként és dalolva, jószántukból és rossz szándékkal jöttek ide a kommunizmus idején; a magyarok folyamatosan hangsúlyozzák, hogy ő k az őslakosok, a románság a kommunizmus alatt telepedett be, sőt a radikálisabbak azt hangoztatják, haza kell mindenkit küldeni. Ám sok esetben az illető a rendszer áldozata volt, a moldvai munkásnak egy porcikája se kívánta, hogy Udvarhelyre, magyar ok közé menjen. Legyen bármi is a háttérben, aki már fél évszázada itt él, nem küldhető „haza” – szögezte le Manolăchescu. Az újságíró keményen bírálta a médiát is amiatt, hogy az ellentéteket fenntartja és mélyíti. „Mi most itt találkoztunk, beszélgetün k – ez nem hír. Ha összeverekednénk, bekerülnénk a Pro TVbe” – ironizált. A rating határoz meg mindent, és ezen nem lehet változtatni, aki a médiában dolgozik, az tudja a legjobban – vélte. Kifejtette, szerinte nincs olyan messze az az idő, amikor a Szé kelyföld el fogja tudni tartani magát. A prefektúra intézményéről szólva úgy vélte, amint az összes földet visszaadják a jogos igénylőknek, nem lesz amiért fenntartani az apparátust, maradhat a prefektus, és egy titkárnő. Mentalitásuk következtében a szé kelyek hamarabb elfogadják a decentralizáció hozta változásokat, ezért az is lehetséges, hogy pilot programszerűen először kísérleti jelleggel itt vezetik be azt – vélte. A saját intézmények, a rendőrség például, amit az autonómiaelképzelések megfogalmazn ak, megoldódnak a decentralizációval – ám azt tudni kell, hogy az állam felügyeleti szervei minden autonómiában megmaradnak – hívta fel a figyelmet Manolăchescu, aki Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel együtt 20062007ben több olyan tartomá nyban, régióban is járt, ahol az autonómia különböző formái működtek. Manolăchescu a mintegy húsz írást tartalmazó kötetbe egyrészt az Observatorul de Covasnaban és más kiadványokban megjelent publicisztikákat, valamint egyéb írásokat gyűjtött össze. "Fé lórás olvasmány", ahogy szerzője fogalmazott, de ő továbbra is gyűjti a székelyföldi mítoszokat, ezért az olvasók segítségét kéri, hogy majd megjelenhessen egy újabb kötet is e témában. A magyar fordítás színvonala kissé egyenetlennek tűnik, ezért valósz ínűleg inkább érdemes eredeti nyelven elolvasni a vékonyka kötetet, ezáltal is beszállni egy másik nyelvjátékba. Ahogy egy rövid vendégszöveg állítja: a román és magyar politikusok közti konfliktusok, viták is sok esetben a kulturális, nyelvi és szókészleteltérésből fakadó különbségekből generálódnak. Értsük jól Manolăchescut, még ha nem is értünk vele mindenben egyet.
