Reggeli Sajtófigyelő, 2009. október - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-10-31
MeH Nemzetpolitik ai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 10.31 . 27 Jelenleg Băsescu elnökválasztási kampánya ráépül a politikusellenes közhang ulatra. Ezen túlmenően mind az állami ügynökségek átalakításáról, mind a közalkalmazottak egységes bérezéséről szóló törvénycsomag szükséges, de valószínűleg nem fogja eredményezni az elvárt költségmegtakarítást és a hatékonyságot sem, mivel nem a valós he lyzetekből, igényekből indultak ki. Nálunk még a legnagyobb jóindulattal megszerkesztett komplexebb törvények is magukon hordják az elhamarkodottság, a független szakmai csoportokkal, illetve civil társadalommal való egyeztetés, nyilvános társadalmi vita h iányának a jegyeit. Ez pedig ezeknél a törvénycsomagoknál – mivel most nagyobb a nyugati nyomás – még inkább érvényes. Az ördög a részletekben lakozik A kapkodás (akárcsak az alternatívahiány) és a külföld felé irányuló látszatpolitika illusztrálására bő ven akadt példa az elmúlt időszakban. Vegyünk sorra néhány konkrét esetet: A kormányfő újból elmondta, hogy „az egységes bérezési törvény életbelépésével a fizetések nem csökkennek, sőt, 2010 – 2015 között egyes foglalkozások az átlagnál gyorsabb bérnöveked ésben részesülnek.” Továbbá azt is, hogy: „A közalkalmazottak fizetése a GDP 9 százalékát teszi ki – az IMFegyezmény szerint ez 2015ben 7 százalékra fog csökkeni.” Tehát: a teljes összeg, amit a közalkalmazottak bérére fognak költeni, összességében csök keni fog, de amikor kiosztják, akkor valójában többet osztanak ki, hiszen egyesek állítólag majd többet kapnak. Nos, akkor vagy az első kijelentésben hazudik, vagy a másodikban. Vagy a lakosságot nézi hülyének, vagy az IMFt, vagy nem tud számolni, de való színűleg az első variáns a nyerő. Az a 7 százalék csak két esetben lehet majd nagyobb abszolút számban: vagy ha óriási lesz (öt év alatt több mint 30%) a GDP növekedése, vagy pedig nagy inflációt jelent (egyelőre 8 – 10 százalékos gazdasági visszaesést jósol nak az elemzők, nemhogy növekedést). Tehát vagy hazudott Boc, vagy lesz – majd, nem tudni mikor – egy kis GDP növekedés és jó nagy infláció. (Már volt rá példa nálunk a ’90es években, hogy a kormány úgy tartotta be a nyugdíj- és minimálbéremelésre vonatk ozó választási igéreteit, hogy közben óriási inflációt generált és a jócskán megemelt nyugdíj valójában sokkal kevesebbet ért). Én naiv viszont úgy tudom, éppen az infláció megakadályozása volt az IMFkölcsön egyik célja. Az egységes bérezés elég sok kivé telezett privilégiumát nyirbálja meg, amely révén sokan indokolatlanul nagy állami fizetéshez, illetve nyugdíjhoz jutottak. Ez igazságos, ésszerű és költségkímélő s nem utolsósorban jól kommunikálható lépés is volt. (Nagyjából ezt lovagolta meg elég populi sta módon kormánya, védelmében a Boc – kevés sikerrel). Végre volt egy kormány, amelynek – pénzügyi összeomlást elkerülendő – megjött az esze és van mersze a kiváltságokat is megnyirbálni! Ezt már rég meg kellett volna tenni, a független szakemberek által összeállított csapat jelentése is tartalmazza (mint az egyik lépést a nagyon sok közül). Már szinte siratnánk is ezt a Robin Hoodimázsra törő Bocot, ha nem merülne fel a gyanú, hogy emögött valami egészen más van. Annak a pár száz fizetésnek a lefaragása ugyanis nem húzza ki a kátyúból az ország gazdaságát, meg hát ugyan mitől táltosodott volna meg egyből ez a párt és ébredt fel csak úgy az igazságérzete? vissza A válság drasztikus hatásai Erdély.ma • [ 2009. október 31., 10 :11 ] [212] Amíg az ország kilábal a krízisből, elképzelhető, hogy az állami alkalmazottaknak csökkentik a fizetésüket, és a nyugdíjasok nem fognak teljes járandóságot kapni. Az intézkedés akkor következhet be, – magyarázta Theodor Stolojan – ha az IM F nem fogja időben kiutalni Romániának a hitelrészletet. A demokrata liberális politikus szerint a rendelkezés addig fog tartani, amíg a gazdasági és a pénzügyi helyzet rendeződni fog. Stolojan elismeri, hogy a rendelkezés drasztikusan érinti majd az alkal mazottakat és a nyugdíjasokat is, de az országban még mindig pocsékolják a közpénzeket. Az ország jelenlegi helyzete miatt az IMF és az Európai Bizottság már nem bízik Romániában, mert nem valószínű, hogy teljesíteni tudja a szerződés feltételeit. Emiatt az IMF valószínű extra garanciákat követel majd az országtól, ahhoz, hogy folyósítsa a következő hitelrészletet. vissza
