Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.02 . 36 – Három olyan újdonság került be a büntetőtörvénykönyvbe, am iért mi éveken át kitartóan harcoltunk, ez pedig az etnikai indíttatású bűncselekményekre vonatkozik. Elfogadásra került, hogy az etnikai, vallási és nemzeti alapú becsületsértés is bűncselekménynek számít. Fontos ez a számunkra, mert az etnikai incidensek nek egy része efféle etnikai sértegetésekből áll, amelynek java része nyilvános helyen hangzik el. Besorolták a bűncselekmények közé az etnikai, vallási és nemzeti gyűlöletet terjesztő falfirkákat, fényképeket és írott szövegeket is. Ez azt jelenti, hogy a z interneten, plakáton vagy falfirka által közölt etnikai gyűlöletet szító tett bűncselekménynek számít. Ugyanilyen elbírálás vonatkozik az etnikai alapú fenyegetésre is. Mondjuk, ha valakit nemzeti vagy etnikai hovatartozása alapján megfenyegetnek azzal, hogy megölik vagy megverik, ez etnikai alapú bűncselekménynek minősül. Tehát maga a fenyegetés is már bűntett. Amit nem sikerült elérnünk, az az, hogy az etnikai indíttatású könnyű vagy súlyos testi sértést is besorolják a büntetőtörvénykönyv szakaszai köz é, ugyanis az etnikai indíttatású incidensek esetében talán ez fordul elő a leggyakrabban. Miért nem tudták ezt megvalósítani? – Az indoklásban az állt, hogy ezt a két fajta bűncselekményt a törvényalkotó nem irányozta elő, nem tervezték be, de nem kaptu nk elutasító választ, tehát nem azért nem fogadták el, mert nem volt jó a felvetésünk, hanem egyszerűen technikai okok miatt, ami nagyon biztató, mert azt jelzi, hogy a következő alkalommal bekerülhet a törvénykönyvbe, ami számunkra nagy előrelépést jelent het. vissza Vissza a latin írásmódot! – Dr. Vladimir Ilić szerint Nagybecskerek város statútuma nemzeti egyenlőtlenséget és asszimilációt gerjeszt Magyar Szó Kecskés István 2009. szeptember 1., kedd Dr. Vladimir Ilić, a nagybecskereki székhelyű Civil Társadalomfejlesztési Központ (CRCD) igazgatói bizottságának elnöke a helyi ombudsmanhoz fordult, követelve a polgárok jogainak a védelmezőjétől, hogy kezdeményezze a latin írásmódnak a hivatalos használatba való visszahoz ását. Ennek az írásnak a hivatalos használatát a Béga menti városban három évvel ezelőtt törölték, az akkor hatalmat gyakorló Vojislav Koštunica vezette Szerbiai Demokrata Párt nagybecskereki bizottságának a kezdeményezésére, az Alkotmánybíróság határozat a nyomán („Szerbiában a szerbhorvát nyelv és a cirill betűs írásmód van hivatalos használatban, a latin betűs írásmód használatát pedig köztársasági törvény szabályozza”). A Belgrádi Egyetem tanára szerint meg kell változtatni a város statútumának ötös sz akaszát, amely csorbítja a korábban elért kisebbségi jogokat, nemzeti egyenlőtlenséget vált ki, gerjeszti a kisebbségek asszimilációját és megsérti a diszkriminációellenes törvényt. Ennek a szakasznak az értelmében ugyanis a város területén a szerb nyelv é s a cirill betűs írásmód a hivatalos, valamint a magyar, román és a szlovák kisebbségek nyelve és írása. Ilić professzor beadványában emlékeztet, hogy az Alkotmány szerint 2006ig minden községben, hivatalos használatban volt a szerbhorvát nyelv, amely a K isebbségi jogokat és szabadságot védő törvény értelmében hivatalos használatban maradt azok számára, akiknek ez az anyanyelve. A szerbhorvát nyelvnek pedig két hagyományos írásmódja van: a latin és a cirill. Ebből kifolyólag a professzor követeli az ombuds mantól, hogy járjon közbe annak érdekében, hogy tegyék lehetővé számára anyanyelvének és írásmódjának a gyakorlását, amit a nálunk érvényes nemzetközi jogszabályok is szavatolnak. Szerinte a jelenlegi helyzet hátrányosan érinti, és erőszakos beolvadással v eszélyezteti a Vajdaságban élő mintegy 50 ezer jugoszlávot. Ilić professzor szerint, azzal, hogy lehetetlenné teszi anyanyelvük hivatalos használatát Nagybecskerek statútuma sérti a jugoszláv kisebbség korábban szavatolt jogait, amely egyébként a város ter ületén élő második legnagyobb lélekszámú nemzeti kisebbség. A Hivatalos nyelvhasználatról szóló törvényben az áll, hogy azokban a községekben, ahol nagyobb számban (15 százalékon felül) élnek azon nemzetekhez tartozó lakosok, akiknek a hagyománya szerint a latin betűs írásmód az elsődleges (elsősorban a horvátokra és bosnyákokra gondolnak), ott a községi statútum szabályozza ennek az
