Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.02 . 33 - A négy évből csak kettőt töltöttem börtönben, mert tüdőbajt kaptam, és halálos betegként két év után felmentettek a büntetés alól. Sokat szenvedtem, szörnyű dolgokat láttam. Mindez megerősített hitemben, hogy az embernek folyamatosan tennie kell a boldogulásáért. Nem elég a jó szerencsére várni ölbe tett kézzel, hanem elé be kell menni, és jól megmarkolni. Én igyekeztem eszerint élni, és csak azt mondhatom, hogy megérte. * Milyen fogadtatásban részesült, amikor pontosan ötven évvel ezelőtt Szabadkára jött? - Zentáról helyeztek Szabadkára a Gazdasági Tervhivatal él éről. Szabadkán a Gazdasági Főosztályt, majd a Tervhivatalt vezettem, és akkor kezdődött el az a tevékenységem, amelyet most a Magyar Köztársaság elismert. Nagy szerencsém volt, mert az akkori szabadkai zsidó értelmiség befogadott, és mivel képzettebbek vo ltak nálam, jobban ismerték a szabadkai társadalmat és ipart, nekik köszönhetően aránylag gyorsan beépültem ebbe a közösségbe. Bevontak a gazdasági témákba, majd csakhamar az oktatásfejlesztésbe. Én nem idegenként kerültem Szabadkára 1959ben, hanem mint o lyan valaki, akit támogattak, segítettek az érvényesülés útján. * Hogyan lett Önből tanár? - Az Újvidéki Főiskola Jogi Karán tanári állást kaptam 1961ben, majd a szabadkai Közgazdasági Karra, Varga László helyére kerültem, aki kiment Amerikába. Én nem sokkal voltam idősebb a hallgatóimnál, éppen ezért tartottam is attól, hogy megállome majd a helyem tanárként. De egy kiváló nemzedék volt az akkori, és a legjobb diákjaim közül ma is sokan elismerésnek örvendenek a szakmájukban. A tervgazdaságot, a gazdasági tervezést a gyakorlatban is tudtam alkalmazni, és ez jelentős mértékben megszerettette a hallgatókkal a tantárgyaimat. Kedveltek a hallgatóim, én pedig folyton igyekeztem a legjobb tudásom szerint oktatni őket. 1984ig dolgoztam előadó tanárként. * Hogyan került kapcsolatba a politikával? - A nagynéném férje az én születésem óta párttag volt. Nem volt gyermekük, ezért engem pátyolgattak. Én egyébként szegény családból származom, és talán innen ered az én értékrendem is, amellyel a szociali zmust tartottam igazságosabbnak. Ez vitt engem a szocialista eszme felé, amelynek nagyon sokáig élharcosa is voltam. Azt vallottam - és vallom ma is , hogy a szegényeken segíteni kell. Később, amikor vállalatokban dolgoztam, nagyon ügyeltem a teljesítmény és a fizetések közötti arányokra, nehogy valaki, aki jól dolgozik, ne kapja meg a kiérdemelt bérét. A kormányban is meghatározó szaktekintélynek számítottam, még miniszterhelyettesnek is javasoltak engem. Én mégis inkább a szakma, mintsem a politika felé orientálódtam, bár az én életemben a kettő soha nem zárta ki egymást. Szakmai téren megszámlálhatatlan lehetőségem volt arra, hogy kiemelkedjek a többiek közül. Soha nem voltam különösen nagy tehetség, de szerettem dolgozni. * A jelenlegi gazdasági vál ságból, amelyben a világ más országaival együtt Szerbia is van, a politika vagy a gazdaság jelenthetie a kivezető utat? - A kormány késik az intézkedések sorozatával. Nem várhatunk politikai megoldást. Nem tudok előrehaladást elképzelni az ország szám ára anélkül, hogy a gazdaságban rendet tennénk. A 130 ezer szerbiai vállalat közül 60 ezernek zárolva van a számlája, hatalmas méreteket ölt a munkanélküliség, és egyre inkább elszegényedik a nép. Ugyanakkor a Szerbiában levő erőforrásokat nem használjuk k i ésszerűen és gazdaságosan. Engem nagyon bánt az, hogy ez az ország a gazdaságára fordított pénz hatvan százalékát importból fedezi. Ez azért oly fájó számomra, mert az import 48,5 százalékát belgrádi vállalatok bonyolítják le. Az exportnak azonban csupán 21 százalékát. A kivitel és a behozatal nem áll arányban egymással, és ez semmiképp sem szolgálja a gazdasági fellendülést. A legnagyobb probléma szerintem azonban a foglalkoztatás terén megnyilvánuló hiányosságokban rejlik. Ma már 850 ezerre becsülik a m unkanélküliek számát Szerbiában. Itt megoldást jelenthetne az Európában már javában alkalmazott ún. távmunka. Finnországban például a foglalkoztatottaknak 28, Dániában és Norvégiában 27, Magyarországon pedig 5,6 százaléka távmunkából él. Ez Szerbiában is i smert fogalom, de sajnos nem alkalmazzák. Emellett lehetőséget kell adni a fiataljainknak, hogy megmutassák, mit tudnak. Mert a fiatalok tudnak és akarnak is dolgozni, csak lehetőséget kell adni nekik. A munkaerő szerkezetét nézve nagyon sok lehetőség van Szerbiában. A foglalkoztatás terén a fiatal, feljövő nemzedék van veszélyben, mert a kormány még mindig késik a foglalkoztatási törvény meghozatalával. Itt kapcsolódik ismét a témához a politika, és az én véleményem az, hogy a gazdasági tervezésnek és a po litikának együttesen kell megtalálnia a válságból kivezető utat. vissza Felkészületlen volt a szerb kormány? – Albert Jäger: A hitelszerződés második felülvizsgálatának lezárását októberre halasztottuk el – A szerb kormány e lérte a célját Magyar Szó Szerkesztőségi összefoglaló 2009. szeptember 2., szerda Beleegyezett a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hogy a szerb kormány megemelje a költségvetési hiány jelenlegi mértékét 3 százalékról a bruttó nemzeti össztermék 4,5 százalé kára. Ennek ellenére Belgrád októberig kapott
