Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-30
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.30 . 18 vissza Új főtitkár az ET élén ÚM SZ Hírösszefoglaló | 20090929 23:32:22 Thorbjorn Jaglandot, a norvég parlament munkáspárti elnökét választotta meg kedden az Európa Tanács (ET) új főtitkárává a strasbourgi székhelyű összeurópai intézmény parlamenti közgyűlése. Jagland, aki hazájá ban 1996 és 1997 között miniszterelnöki tisztséget is betöltött, Wlodzimierz Cimoszewicz baloldali lengyel szenátorral versenghetett a posztért, és 16587 arányú győzelmet aratott. Az 58 éves norvég politikus 2005ben lett a Storting (a norvég parlament) e lnöke. Külügyminiszterként is szolgált, 2000 – 2001ben. Az előző főtitkár, a brit Terry Davis megbízatása augusztus végén járt le, azóta a feladatkört ideiglenesen a holland Maud de BoerBuquicchio látta el. Idén júniusban az ET parlamenti közgyűlése még n em volt hajlandó új főtitkárt választani, mert a tagállamok külügyminisztereinek bizottsága a magyar liberális Eörsi Mátyást és a belga kereszténydemokrata Luc Van den Brandét kihúzta a jelöltlistáról, arra hivatkozva, hogy nincs kormányfői tapasztalatuk. A most öt évre megválasztott Thorbjorn Jagland korábban azt mondta az MTInek: megválasztása esetén az ET titkárságának reformjára törekedne, mert az szerinte nem elég hatékony az olyan kihívások kezelésében, mint az emberkereskedelem, a nemek egyenjogúsá gának problematikája, a gyermekek védelme, illetőleg az idegenellenesség és a migrációhoz kapcsolódó egyéb problémák sora. Ezekre a kihívást jelentő témakörökre a megválasztása után tartott sajtótájékoztatóján is kitért, kiegészítve a felsorolást a nagyvá rosi bűnözéssel, valamint a nemzeti kisebbségek problémáival – utóbbiról azt mondva, hogy az számos európai országban súlyos gondot jelent. A strasbourgi székhelyű Európa Tanácsot azér t hozták létre 1949ben, hogy emelje a kontinens országaiban a demokrá cia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának színvonalát. Magyarország volt az első, amely az úgynevezett “keleti blokkból” – még 1990ben – tagjává vált a szervezetnek. Jelenleg 47 tagországa van, beleértve Oroszországot és a kaukázusi o rszágokat is. Létrehozása óta az ET csaknem kétszáz olyan nemzetközi szerződést, illetve egyezményt dolgozott ki, amelyek jogilag kötelező érvényűek. Ezek közül legfontosabb az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezségokmány, amelyet 1950ben írtak alá Rómában. Ehhez az EPbe belépő minden új tagállamnak csatlakoznia kell.
