Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.02 . 22 • FICO NEM KEDVELI SZE NT ISTVÁNT A szlovák miniszterelnök a jövő évi választások után a számára nemzetközileg kényelmetlen, korrupt és folyamatos botrányokat okozó Szlovák Nemzeti Párt nélkül szeretne kormányt alakítani. Fico stratégiájának sikerét bizonyította az EPválasztás is: pártja az élen végzett, az SNS viszont a vártnál sokkal gyengébben szerepelt. Ebben a helyzetben semmilyen változás nem várható a szlovák belpolitikában. A közvélemény szimpátiájáért megy a küzdelem A magyarszlovák „mérkőzés” jelenleg semmi másról nem szól, mi nt a nemzetközi közvélemény szimpátiájáról. A diplomácia egyik – Magyarországon soha komolyan nem vett – feladata, hogy olyan imázst, olyan nemzetközi környezetet teremtsen az ország köré, amely hosszabb távon növeli a mozgásterét konkrét, nemzeti érdekeit érintő kérdésekben. Ebből a szempontból Szlovákia komoly hátrányban van: Ján Slota és a Szlovák Nemzeti Párt nemzetközileg nem palástolható sovinizmusa és rasszizmusa miatt. Ezért Pozsony mindent megtesz, hogy kiegyensúlyozza hátrányát az előretörő magy ar szélsőségek, a szlovákmagyar viszonyban felmerülő magyar szélsőjobboldali jelenségek felnagyításával. De északi szomszédunk igyekszik Magyarország presztízsét rontani a magyarországi romaellenes megmozdulások tálalásával is. Nemzetközi offenzívájához Robert Fico remek partnert talált Miroslav Lajcák személyében. A szlovák külügyminiszter korábban a nemzetközi közösséget képviselte BoszniaHercegovinában, komoly nemzetközi elismerést szerezve. A szlovák stratégia másik hagyományos eleme, hogy folyamatos an úgy prezentálja a középeurópai magyar kisebbségek létét, mint egy veszélyt a régió stab ilitására. Ráadásul mindezt megspékeli azzal, hogy hangoztatja: Orbán Viktor esetleges visszatérése a hatalomba csak olaj lesz a tűzre. A szlovák kormány hibát vétett A szlovák erőfeszítéseknek azonban láthatóak a korlátai is. Egyrészt a szlovák diplomác ia hatalmas hibát követett el akkor, amikor becsapta az EBESZ kisebbségi főbiztosát, és belpolitikai okok miatt saját diadalaként próbálta prezentálni annak véleményét a nyelvtörvényről. A valóságban Knut Vollebeck a törvény megváltoztatását vagy egy ezzel párhuzamos, kisebbségi nyelvtörvény megalkotását szorgalmazta. Sokat elárul Pozsony korlátairól az a tény is, hogy a nyelvtörvény ügyében a nemzetközi sajtó kizárólag elmarasztaló írásokat közölt. Míg Sólyom László kitiltásának ügyében volt olyan brit é s osztrák sajtóorgánum, amely átvette a szlovák érvelést, addig a nyelvtörvény kérdésében a brit, a német, a francia és az osztrák sajtó magyarellenes diszkriminációról, provokációról írt. A Sólyomafférral Pozsony el akarta terelni a figyelmet a nyelvtörv ényről, ezzel szemben azt érte el, hogy a nemzetközi közösség számára világos lett: a szlovákmagyar viszony elmérgesedett, szükséges vele foglalkozni. A megromló magyarszlovák viszonyért pedig inkább Pozsonyt teszik felelőssé. Több jel is utal arra, hog y a diplomáciai testület mind Szlovákiában, mind Magyarországon elmarasztalóan vélekedik a nyelvtörvényről. Új jelenség, hogy a Szlovákia számára fontos Csehország is megosztott a kérdésben: a jobboldali cseh sajtó nemcsak a nyelvtörvény ügyében, hanem még Sólyom László esetében is elmarasztalja Pozsonyt. De nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy az ellenzéki szlovák sajtó is komoly kritikákat fogalmaz meg Fico magyarellenes lépéseivel kapcsolatban, bizonyítva, hogy az országban létezik egy, a megbékélés é s a tolerancia pártján álló politikai réteg. Egységben az erő A rendkívül megosztott magyarországi közélet ugyanakkor feltűnő egységet képes felmutatni Szlovákia megítélésekor. A nyelvtörvény ügyében szeptember 1jén Szili Katalin házelnök vezetésével négypárti magyar delegáció utazik Brüsszelbe, az EU intézményeihez, illetve Hágába, az EBESZ kisebbségi főbiztosához. (A delegáció tagja Németh Zsolt, Semjén Zsolt, Eörsi Mátyás és Mesterházy Attila.) Ha Brüsszelben a magyar küldöttséget bizottsági szinten fogadják, akkor máris kijelenthető: az EU mégis foglalkozik a nyelvtörvénnyel.
