Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-28
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.28 . 12 A chişinăui újságíróval egy kévézó teraszán találkozunk, a moldovai főváros főutcáján: a széles „bulevárdot” porfelhőbe borítja a péntek déli forgalom. Az 1990ben Ştefan cel Mare şi Sfânt névre keresztelt egykori Vörös Hadsereg sugárúton cammogó régi Volgák és Ladák mellett egyre több a méregdrága luxusterepjáró és limuzin, amelyek a forga lmi szabályokat semmibe véve cikáznak a harmincéves, szovjet időkből visszamaradt ütöttkopott trolibuszok között. Oleg siet, mert déli két órától tüntetésre „hivatalos”, amelyet ő maga szervez: egy civil szervezet nevében az információhoz való jogot köve teli a sajtó számára. „Négyig biztosan ott leszünk” – hív meg a központi parkban tartandó megmozdulásra, majd elviharzik. Transznisztria, a válsággóc Addig még hátravan két másik találkozónk, az első a közeli EBESZszékházban. Philip Remler, az Európai B iztonsági és Együttműködési Szervezet moldovai kirendeltségének vezetője igazi szakértője a térségnek: a délkaukázusi posztszovjet államokban töltött több év után vette át a chişinăui kirendeltség vezetését. Ami egyébként nem akármilyen kihívás, hiszen a transznisztriai konfliktus kitörése óta Moldova és a Dnyeszteren túli szeparatista entitás határtérsége igazi válsággócnak számít. És az EBESZ az a szervezet, amelynek jelenlétét, problémamegoldó törekvéseit Tiraszpol is többékevésbé elfogadja, vagy lega lábbis nem utasítja el azonnal. „A Szovjetunió szétesése után kitört többi posztszovjet konfliktustól eltérően a transznisztriai nem etnikai konfliktus, hiszen a Dnyeszter két partján a lakosság többékevésbé azonos etnikai összetételű” – magyarázza Remler, aki kis történelmi kitérőt is tesz. „Annyiban talán mégiscsak van etnikai vonzata a szembenállásnak, hogy a transznisztriai oroszok a cári Oroszország vízióját látják maguk előtt, hőseik a 17 – 18. századi orosz hódítók” – részletezi az EBESZdiplomata. Ami a jelenleg Transznisztria ter ületén állomásozó orosz csapatok számát illeti, ő sem tud hivatalos adatot mondani. „Becsléseink szerint körülbelül ötszáz orosz katona van ott békefenntartóként, és mintegy 1200 – 1400ra tehető a tizennegyedik szovjet hadseregből visszamaradt fegyveresek s záma” – saccolja Remler. A magyar lobbi Mizsei Kálmán, az Európai Unió különleges moldovai képviselője egy másik kulcsfigurája a térségben jelenlevő nemzetközi diplomáciának. Mizsei – bár ő maga ezt tagadja – alighanem tudatos magyar lobbi nyomán kapta e zt a megbízást, annál is inkább, hogy a Moldovában diplomáciai képviselettel nem rendelkező EUs tagállamok vízumkibocsátó feladatait ellátó iroda működtetését szintén Magyarországra – a magyar nagykövetségre - „bízták”. Mizseit a moldovai főváros egyik, civil szervezeteknek otthont adó épületegyüttesében kapjuk mikrofonvégre: ő összesen 2700 orosz katonáról vél tudni. Mizsei szívesebben beszél arról, hogy szerinte a moldovai állampolgárok számára bevezetett vízumkötelezettség semmiféle hasznot nem hoz az Uniónak, viszont megaláztatást a négymillió moldovai állampolgár számára – akiknek egynegyede már amúgy is EUs területen tartózkodik – annál többet. Amikor arról kérdezzük: tude róla, hogy Bukarest zokon vette a magyar „nyomulást” Moldovában, diplomatik usan hárít: „Románia felelős tagországa az EUnak, megcsinálja a házifeladatait. Romániának mély történelmikulturális kapcsolatai vannak Moldovával, ami nem jelenti azt, hogy Bukarest pretenciókkal lépne fel Chişinăuval szemben. A román veszéllyel, az ann ektálás szándékával való riogatás agymosás, aminek semmiféle realitása nincs” – szögezi le Mizsei. „Twitterforradalom” A parkot kissé nehezen találjuk meg, már csak azért is, mert Chişinăuban az orosz nyelv ismerete nélkül az utcán néha nehezen lehet bo ldogulni: első nekifutásra mindenki oroszul akar beszélni, és románra egyesek – főleg az idősebbek – még a Bukarestből érkezett turista vagy újságíró kedvéért sem hajlandók átváltani.
