Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-25
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.25 . 48 Európai Parlamentben osztrák és szlovén pártok képviselőivel, illetve az úgynevezett Nemzeti Kisebbségi Inte rgroupban tárgyalnának. A témák közül a legnagyobb nyilvánosságot a kétnyelvű helységnévtáblák ügye kapta. A tanács augusztus elején bírálta az osztrák ügyészséget, amiért felmentette Gerhard Dörfler karintiai tartományi elöljárót a helységnévtáblák kihe lyezését előíró 2005ös alkotmánybírósági ítélet megsértésének vádja alól. Dörfler 2006ban közlekedésügyi tanácsosként Jörg Haider akkori tartományi főnökkel együtt a szóban forgó két településen a sajtó nyilvánossága előtt tüntetőleg odébb helyezte a meg lévő táblákat. Az időközben elhunyt Jörg Haider elleni eljárást leállították, Dörflert fölmentette az ügyészség. Egy 2001es alkotmánybírósági határozat egyébként számos kétnyelvű tábla felállításáról rendelkezett, ezek egy része ma is hiányzik. A Kari ntiai Szlovének Tanácsa Szlovénia támogatását reméli az ügyben. A tanács pártolja azt a felfogást, amely szerint Szlovénia Jugoszlávia jogutódja az ausztriai népcsoportok jogait is rögzítő, 1955ös osztrák államszerződés vonatkozásában. Ennek az osztrák ol dalról elutasított nézetnek augusztusban Borut Pahor szlovén miniszterelnök, majd két hete Danilo Türk államfő is hangot adott. Werner Faymann osztrák kancellár ljubljanai látogatásakor Pahor kijelentette, hogy Ausztriának Szlovéniával szemben is kötelezet tsége, hogy betartsa a szerződést. Maga Faymann azon a véleményen van, hogy a vitás kérdésekről tartományi szinten, Karintiában kell konszenzust kialakítani. (mti) vissza Az olasz és a magyar nemzetiségek jogairól is készül t örvény Szlovéniában Transindex 20090925 Elkészítették a szlovén parlament szlovén és magyar képviselői a nemzetiségi törvény munkaanyagát, amelyet a szlovén országgyűlés nemzetiségi bizottsága jó alapnak minősített – írja a Népújság című szlovéniai heti lap legújabb számában. A készülő általános nemzetiségi törvény elsősorban a nemzetiségi jogok gyakorlatban való érvényesítésén próbál javítani, és a legfontosabb törvényi rendelkezéseket egy törvénybe gyűjti össze. Az általános nemzetiségi törvény tervez etében hangsúlyos a szlovéniai nemzetiségek identitásának megőrzése, illetve az etnikailag vegyesen lakott területek jelentősége. Az elkészült munkaanyag javaslatokat tesz olyan kérdésekre, amelyeket rendezni kellene az általános törvényben, mint például a kisebbségi nyelvek köz- és hivatalos használata, az anyanyelvi oktatás és tájékoztatás, a kisebbségek kulturális fejlődése, és gazdasági alapjaik, szimbólumaik, továbbá a kisebbségek hátáron átnyúló együttműködései. A lap idézi Göncz Lászlót, a szlovéni ai parlament magyar nemzetiségű képviselőjét, aki a nemzetiségi bizottság legutóbbi ülésén arról beszélt, hogy a bizottság támogatása után a munkaanyag minél előbb a kormány nemzetiségi bizottsága elé kerüljön, hogy a parlament akár a jövő év végéig elfoga dhassa. Göncz László 2008 végén az MTInek még azt nyilatkozta, hogy reálisan három év múlva, 2011ben dönthet a szlovén törvényhozás a nemzetiségi törvényről. Az általános nemzetiségi törvény mellett Szlovéniában készül az olasz és a magyar nemzetiségek jogainak érvényesítéséről szóló törvény, illetve az olasz és a magyar nyelv köz- és hivatalos használatát szabályozó törvény. A szlovén parlament 90 fős alsóházába a magyar és az olasz kisebbség egyegy képviselőt választhat . v issza Brüsszelből másképp látszik az országimázs Reggeli Újság 20090925 A tizenharmadik Varadinum Expó tegnapi megnyitójára jött megyeszékhelyünkre Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, volt külkereskedelmi miniszter. Az RMDSZes politikus D erzsi Ákos parlamenti képviselővel együtt előadást tartott az expó alkalmából rendezett román – magyar vállalkozói konferencián. Előtte sajtótájékoztatón beszélt aktuális bel- és uniós politikai kérdésekről. Winkler előadásában a gazdasági válság miatt hozot t európai uniós intézkedésekben rejlő lehetőségekről szólt. Kifejtette, hogy a közbeszerzésekre vagy az EUs alapok felhasználására vonatkozó szabályok könnyítését egyes tagországbeli kormányok teljes mértékben ki tudták használni, de Románia nem. A cégekn ek egyenként van még
