Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-25
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.25 . 38 – Sok magánszemély mellett egy névtelenséget kérő szervezetet is megindított a kislánynak és családjának sorsa – mesélte Judit – , és arra kértek: írjam össze, mire lenne szükségük Bot éknak. A listán többek között szerepel majd mosógép, centrifuga, hűtőgép, kerékpár és ruha, ez több százezer forintot jelent. A családhoz várhatóan október végén szállítjuk el az adományt, a fuvarozásához még egy önkéntes felajánlóra lenne szükség. És ezz el még nincs vége: Takács Judit sikeresen tárgyalt civilszervezetekkel, és ennek eredményeként legkésőbb a következő év elején játszótér épül a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége által 2002ben alapított és azóta működtetett gyerekház udvarán. Délmagyar.hu vissza Az EMNT állásfoglalása az RMDSZ kormányzati szerepvállalási szándékáról Erdélyma [ 2009. szeptember 24., 18:34 ] Az RMDSZ elnöke az SZKT legutóbbi ülésén tartott politikai helyzetértékelésében kifejtette: az általa vezetett Szövetség kész részt venni bármilyen összetételű kormánykoalícióban, ha ez előrelépést eredményez a kisebbségi jogok területén. Egy politikai párt természetéből eredően törekszik a végrehajtó hatalomban való részvételre, a kormányzás viszont nem lehet öncél, a miniszteri és államtitkári bársonyszékek megszerzése, hanem kizárólag eszköz egy politikai p rogram gyakorlatba ültetésére. Az erdélyi magyarság politikai programjának stratégiai lényege változatlan az elmúlt húsz évben: közösségként való m egmaradásunk garanciája a közösségi autonómiák jogi kereteinek megteremtése, az autonómiák közjogi intézményrendszerének létrehozása és működtetése a demokrácia és a jogállamiság keretei között. Egy kisebbségi képviselet kormányban való részvételének tehá t akkor van értelme, ha ez közelebb visz stratégiai célunk (a közösségi önrendelkezés) megvalósításához, de legalábbis nem lehetetleníti el és hitelteleníti egyéb eszközök használatát a közös cél követésében. Márpedig az RMDSZ eddigi kormányzati, vagy kor mányközeli szerepvállalása legalábbis óvatosságra int bennünket a kormányzati szerepvállalás tekintetében. Az 12 év tapasztalata ugyanis a következőket mutatja: • Az RMDSZ kormányzati szerepet vállaló tisztségviselői hajlamosak nem csupán elhanyagolni, de adott esetben közvetlenül, vagy közvetett módon akadályozni is a parlamenti és kormányzati eszköztártól eltérő politikai és civil eszközök használatát: tulajdonképpen ennek esett áldozatul az önálló erdélyi magyar külpolitika, ennek tulajdoníthatóan lehete tlenültek el az EMNT és az SZNT Székelyföld területi autonómiájára, illetve az erdélyi magyarság kulturális autonómiájára vonatkozó civilpolitikai kezdeményezései. • Ebben a szerepkörben az RMDSZ szervezeti potenciálját szinte teljes egészében a kormányzá s köti le, a közösségépítést többnyire elhanyagolja. • Az autonómia ügyében és általában a közösségi identitást közvetlenül meghatározó kérdésekben megmutatkozó tehetetlenséget az RMDSZ szokás szerint a minden vita felett állóan fontos, de a közösségként v aló megmaradásunk szempontjából nélkülözhetetlen közjogi garanciákat nem helyettesítő, az infrastrukturális fejlesztésekre vonatkozó materialista sikerpropagandával leplezi. • A kormányzati szerepből eredő források feletti monopóliumát az RMDSZ csúcsvezető i elsősorban politikai klientúrájuk építésére használják és ennek következtében a valós közösségi igények kielégítése rendszerint háttérbe szorul. Még nagyobb óvatosságra késztet bennünket az a körülmény, hogy tulajdonképpen sehonnan sem derül ki: a szöve tségi elnök és általában az RMDSZ meghatározó vezető testületei (SZÁT, SZKT, parlamenti csoport) szerint mit jelent az előrelépés a kisebbségi jogok terén. Netán olyanszerű „eredményeket”, amennyit „bölcs” taktikázással sikerült elérni az új tanügyi törvén ycsomagban? Hogy nem csorbultak meglévő oktatási jogaink, miközben az oktatási autonómia kérdésében inkább visszafele lépdelünk, mint előre? Miközben dübörög a sikerpropaganda, továbbra sincs törvényileg szabályozva a felekezeti oktatási forma, minek követ keztében évente ki van szolgáltatva az éppen aktuális politikai széljárásnak. Nemhogy nincs jogunk saját önálló oktatási rendszerre,
