Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-02
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.02 . 12 Visszaverte a magyarellenes támadásokat az ungvári egyetem Varga Béla, az MTI tudósítója jelenti: Ungvár, 2009. szeptember 1., kedd (MTI) – Nem engedett az Ungvári Nemzeti Egyetem (UNE) a magyar tannyelvű karát támadó, és a rektor leváltását követelő ukrán nacionalista erők nyomásának; az intézmény tanári kara nemzetiségi ellentétek szítására irányuló kísérletekként értékelte a magyar nyelvű oktatást ért támadásokat. Mikola Veges, az UNE rektora a felsőoktatási intézmény tevékenységét értékelő éves beszámolójában megvédte az egyetem Magyar Tannyelvű Humán és Természettudományi karát, utalva arra, hogy azt az ukránmagyar kisebbségü gyi kormányközi vegyes bizottság 2003. évi ajánlása nyomán hozták létre. Mint hangsúlyozta, a kar teljesen törvényesen, az illetékes ukrán állami hatóságok jóváhagyásával és állandó felügyelete mellett működik – írta kedden az ungvári uareporter.com hírpo rtál. Az orgánum emlékeztetett arra, hogy az UNE rektorát az elmúlt hónapokban sorozatban támadták ukrán nacionalista szervezetek és egyes egyetemi tanárok, azt állítva, hogy az ukrán nemzetiségű diákokra nézve törvénytelen és kirekesztő a magyar karo n a kárpátaljai magyar iskolák végzősei számára biztosított felvételi. Ezért Vegest feljelentették az ügyészségen, és azonnali leváltását követelték az oktatási minisztertől. A cikk szerint az UNE tanári kara nem bizonyult fogékonynak a „magyar kérdés ” iránt, sőt nemzetiségi ellentétek szítására és az egyetem fölötti ellenőrzés megszerzésére irányuló kísérletként értékelte a nacionalista politikai erők és egyes egyetemi munkatársak nyilatkozatait. Az ungvári egyetem munkaközössége teljes támogatásáról biztosította, és pozitívan értékelte az intézmény rektorának munkáját – írta a hírportál. vissza Magyar harmincötök Magyar Szó Pressburger Csaba 2009. augusztus 31., hétfő A legrosszabb többpártrendszer is jobb a legjob b egypártrendszernél. Ha a parlament bólogató jánosok szavazógépezeteként működik, ha nincs ellenzéki kontroll, nem alakulhat ki a pluralista demokrácia, a valódi többszólamúság. Vonatkozik ez a kisebbségi közösségekre is. A szerbiai kisebbségek tegnap es élyt kaptak arra, hogy az élet négy területén – az oktatás, a művelődés, a tájékoztatás és a nyelvhasználat kérdéseiben – befolyásolják saját sorsuk alakulását. A nemzeti tanácsokról szóló, tegnap meghozott törvény immár konkrét hatáskörökkel ruházza fel a kisebbségi önkormányzatokat, pontosan megszabva azt, hogy mely kérdésekben dönthet az adott kisebbség képviseleti testülete – esetünkben a Magyar Nemzeti Tanács – , mely kérdésekben kell kötelezően kikérni a véleményét, mikor van szükség a beleegyezésére, mit kezdeményezhet és mikor javasolhat. Talán mondanunk sem kell, hogy a törvényben az autonóm döntéshozatali ingerenciákból van a legkevesebb. Ez így nem perszonális autonómia – hangoztatják azok, akik már jó előre közölték, hogy számukra ez a törvény, e bben a formában elfogadhatatlan lesz. Igen, ebből az irányból is meg lehet közelíteni a kérdést. Ha viszont a másik irányból közelítünk hozzá, akkor azt láthatjuk, hogy a felvidéki, a romániai és a kárpátaljai magyar kisebbségek még csak nem is álmodhatna k hasonló jogkörökről, mint amilyeneket ez a törvény szavatol a vajdasági magyarság számára. Éppen ezért nagy felelőtlenség volna elpuskázni ezt az esélyt, mert hiszen esélyről van szó: ha a véleménynyilvánítás, a javaslattevés, a kezdeményezés mögött egy kellő politikai tőkével és demokratikus legitimitással rendelkező, valóban többszólamú testület áll, nagyobb súllyal esik a latba az, amit mond. A jelenlegi Magyar Nemzeti Tanácsról mindez sajnos nem mondható el, több okból kifolyólag: a megválasztásának módja miatt, a jogköreinek hevenyészett meghatározása miatt, eszköztelensége miatt, kurtánfurcsán meghosszabbított mandátuma miatt, ellenzéknélkülisége miatt, a közösséggel való kommunikációja miatt. Az új törvény viszont lehetőséget kínál arra, hogy a Ma gyar Nemzeti Tanács harmincöt tagját közvetlen, titkos szavazással juttassuk mandátumhoz, akárcsak a köztársasági parlament 250 vagy a Tartományi Képviselőház 120 képviselőjét. Ennek előfeltétele, hogy legalább 120 000en feliratkozzunk arra a magyar válas ztói névjegyzékre, amely nélkül nem működhet a titkos szavazás, és amely nélkül nehezen jöhet létre valóban legitim, többszólamú, nagy politikai tőkével rendelkező kisebbségi önkormányzati testület. Akik startban elutasítják ezt az esélyt, azok azoknak a malmára hajtják a vizet, akikére a legkevésbé sem szeretnék. vissza
