Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-25
MeH Nemzetpolitikai Ü gyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.25 . 24 Az angol nyelv és kultúra csak nagyon laza és hangsúlyozottan is esetleges kapcsolódási lehetőséget teremt. A hagyományokat tovább örökítő család jelentősége ezért fokozatosan csökken, s a társadalom alapsejtjévé gyakorlatilag is a z egyén válik. Ennek a mind szélsőségesebb individualizmusnak azonban, amely a korlátlan egyéni szabadság elvében konkretizálódik, egyre súlyosabb következményei lesznek. Az állam egyre inkább elveszíti az ellenőrzést az egyének, illetve az egyének esetle gesen verbuválódó érdekcsoportjai fölött. Minden szinten eluralkodik a bűnözés, hiszen a pusztán egyéni teljesítményre orientált társadalomban mind többen érezhetik úgy, hogy sikerességük érdekében túlléphetnek az egyébként is mind képlékenyebb társadalm i szabályokon. És ez az, ami az amerikai államot súlyos válságba juttatja. Obama ezzel a szélsőséges individualizmussal szemben próbál – saját korábbi élettapasztalataira és színes bőrű kötődéseire is alapozva – valamiféle új egyensúlyt kialakítani. Első látásra úgy tűnhetne, hogy amikor Traian Băsescu a nemzeti büszkeségre apellál, az amerikai trendeket követi. Valójában éppen az ellenkezőjéről van szó. Minden jel arra utal, hogy Traian Băsescu nem az egészséges, azaz nagy mértékben önzetlen individual izmus és az egészséges kollektivizmus kialakításán, hanem éppenséggel a beteges kollektivizmus és a beteges individualizmus, azaz a gátlástalan nemzeti és egyéni önzés erősítésén munkálkodik. vissza Kelemen Hunor felszólalás a a parlamenti vitájában Nyugati Jelen Csütörtök, 2009. szeptember 24., 18.39 Tisztelt Szenátuselnök úr! Tisztelt Képviselőházelnök asszony! Tisztelt miniszterelnök úr! Hölgyeim és uraim! Mielőtt a bizalmatlansági indítványra rátérnék, egyetlen dolgot szeretnék kihangsúlyozni. A kormány gesztusa, miszerint egyszerre három törvényért vállal felelősséget, az alkotmányosság és a törvényesség határait feszegeti. Olyan, mint a Maradonaféle módszer: kézzel „rúgja be” a gólt, s közben nem látja a bírót! De vane itt egyáltalán bíró? Nem igazán. Csupán játékosok vannak, pontosabban: választási haszonélvezők. Az ország törvényhozó intézményében a törvényesség határait feszegetni nemcsak rossz példa, ez egyenesen a jogállam kétségbevonásához vezet. Mostantól bá rmelyik kormány hivatkozhat erre az előzményre, és felelősséget vállalhat három, négy, netán húsz törvényért egyszerre, zárójelbe téve a Parlamentet. Most pedig az indítványról: az RMDSZ nem vonja kétségbe az állami szektor bérrendszere egységes szabályoz ásának szükségességét és egyetért a szakmai ágazatok közti alaptalan egyenlőtlenségek megszüntetésével is. De… Nem kezelhető felszínesen az a törvénykezési folyamat sem, amely e célok megvalósításához vezet. Mert az lesz belőle, ami önöknek sikeredett, t isztelt miniszter asszonyok és urak! Vagyis egy, a polgárok érdekeivel ellentétes törvény. Az önök kedvenc játéka, „a felelősségvállalósdi és Parlamentet megkerülősdi” a hazai demokráciára veszélyes járvánnyá válik, az emberek nem igazán értik, hogy önök s zolgáljáke őt, vagy – ennél súlyosabb helyzetben – a polgároknak kell alávetniük magukat önöknek minden körülmények között és feltételek nélkül. A Parlamentnek való előzménytelen ellenszegülés csupán a probléma egyik vetületét jelenti. Mi azért is terje sztettük be ezt a bizalmatlansági indítványt, mert a reformot ígérő törvény ebben a formában a kisjövedelműek népes csoportját terheli. Talán észrevették önök is, hogy az érintettek közül senki nem ért egyet a jogszabállyal. A probléma veleje az, hogy önö k ezt a törvényt válság kellős közepén terjesztették elő, sok más, súlyos társadalmi megszorítás – elbocsátások, kötelező fizetetlen szabadság – mellett, általános létbizonytalanságban. A törvény
