Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.2 . 26 világában, és akik nem hátrálnak meg az atrocitások miatt. „A vidéket kell újra felfedezni, nem szabad cserben hagyni Zombort és Nagybecskereket…, a választók szemébe kell nézni, Bezdántól Ürményházáig tárva az ajtók” – fogalmazott. S hogy tárva az ajtók, Huzsvár László nyugalmazott nagybecskereki püspök is megerősítette, amikor a terepen tapasztalt félelmekről, az egyszerű parasz temberek kételyeiről beszélt. Szerinte most „át kell törni a gátló barikádot”, a félelmet – amihez az egyházi közösségek és a sajtó is nagy mértékben hozzájárulhat. Botos Elemér, a bácskai református egyházmegye esperese hasonlóan fogalmazott: az egyházak, „mint 6. magyar párt” hozzájárulnak, hogy a magyarok vállalják magyarságukat a választói névjegyzékre való feliratkozással is. László Gyula, a Magyar Remény Mozgalom, „az 5. párt” nevében ugyancsak szorgalmazta névjegyzék felállítását. Az elhangzott krit ikákra reagálva dr. Várady Tibor jogászprofesszor (aki részt vett az 2002es és a mostani törvény előkészítésében is), az elektorok általi választások elfogadhatóságára azt a magyarázatot adta, hogy 2002ben az EBESZ nemzetközi szervezet – újabb nacionalis ta megnyilvánulásoktól tartva – kimondottan ellenezte a kisebbségi közvetlen választásokat, s mint mondta, jobb megoldás, hogy elektori úton legyen nemzeti tanács, mint hogy ne legyen. Józsa László, a jelenlegi MNT elnöke:„a halálraítéltség” metaforáját e lutasítva azt mondta, első testület lévén ennek az MNTnek „utat kellett törnie”, megtalálva a kapcsolódási pontokat Szerbia és az anyaország horizontján. „Biztos, hogy volt, amit jobban lehetett volna csinálni”, de nem lehet elmenni a több ezer embert éri ntő támogatási rendszer kialakításában elért sikerek mellett, mondta, s az elektori úton történt választás védelmében hangsúlyozta: a 2002es törvény alapján legalább 3738 ezer ember vett részt az elektorok megválasztásában, s kérdés hogy most, a névjegyz ék alapján történő választásokon kimenneke ennyien szavazni? Az új nemzeti tanács megválasztása kapcsán elhangzott számos gondolat közül végül álljon itt Dévavári Zoltánnak, a VMSZ alelnökének az üzenete: járjunk házrólházra, és csináljuk! A zentai kon ferencián jelen volt Varga Imre, Magyarország új belgrádi nagykövete és Nagy Ferenc, szabadkai főkonzul is. Kitekintő / Vajdaság Ma vissza Az elvek számítanak Erdélyma [ 2009. szeptember 21., 07:14 ] Az RMDSZ számára a dódhat olyan helyzet, hogy ismét kormányra kerülhet, de nem mindenáron ragaszkodik ehhez — fejtette ki Markó Béla, a szövetség elnöke Marosvásárhelyen a Szövetségi Képviselők Tanácsának (SZKT) ülésén szombaton. A döntéshozó testület elfogadta az egységes háromszéki szervezet létrehozásáról, illetve a Kulturális Autonómia Tanács (KAT) összetételéről szóló határozatokat. Az SZKT állásfoglalásban ítélte el a kisebbségi jogok mindennemű korlátozását Szlovákiában. Az egyhangúlag elfogadott dokumentumban felszó lítják a pozsonyi parlamenti pártokat, hogy vonják vissza a módosított szlovákiai nyelvtörvényben foglalt diszkriminatív intézkedéseket. Markó Béla kiemelten boncolgatott két belpolitikai eseményt. Egyik a két héttel korábban Csíkszeredában az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett székely önkormányzati nagygyűlés, amelyen a romániai magyar megyei és helyi önkormányzati vezetők, önkormányzati képviselők kiáltványban és memorandumban tettek hitet az autonómia ügye és a romániai magyar kö zösség összefogása mellett. A másik a Bockabinet lépése, hogy parlamenti vita lehetősége nélkül, politikai felelősségvállalással beterjesztett három törvénytervezetet a bérezési rendszerről, az oktatási reformról és a kormányzati ügynökségek átszervezésér ől. Az RMDSZ a liberálisokkal együtt bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a közalkalmazotti szféra új bérezési rendszerét bevezető törvénytervezet ellen. Markó szerint a kormány valószínűleg nem fog megbukni, de a bizalmatlansági indítvány révén az R MDSZ meg tudja jeleníteni álláspontját. Az RMDSZnek az oktatási törvény előkészítési szakaszában sikerült a kormánypártokkal egyeztetve olyan változatot elfogadtatnia, amely ugyan még mindig nem elégíti ki a magyar közösség igényeit, de az anyanyelvű okta tás több vonatkozásában kedvezőbb helyzetet teremt a korábbi, 1999ben elfogadott oktatási törvényhez képest.
