Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.2 . 22 Mire költ az EU 2010ben? VG 20090921 A gazdasági fellendülés szolgálata áll az Európai Unió jövő évi köt elezettségvállalásainak középpontjában, a növekedéssel és a foglalkoztatással összefüggő alapok képviselik a legnagyobb – 45 százalékos – részarányt a közösségi büdzsében. A kutatásra és energetikára szánt források több mint 12 százalékkal nőnek, s a gazda ságélénkítési csomag keretében 5 milliárd euró jut az energiaszektor és a széles sávú infrastruktúrák fejlesztésére. Nagyobb keretből gazdálkodhat a kohéziós politika is. Először fordul elő, hogy az unió 2004től csatlakozott 12 tagállama (EU12) kapja a le gnagyobb – 52 százalékos – részt a kohéziós és strukturális alapokból. Összesen az összesített nemzeti jövedelem 1,18 százalékával, 138,6 milliárd euróval egyenlő kötelezettségvállalás szerepel az Európai Bizottság által pénteken közzétett 2010es büdzsébe n. Ebből 62 milliárd eurót irányoztak elő munkahelyek megmentésére és teremtésére, infrastruktúrafejlesztére, versenyképességre. A transzeurópai közlekedési és energetikai hálózatok 12,7 százalékkal több pénzre számíthatnak, mint az idén, és 3,3 százalékk al nő a közösségi versenyképességi és innovációs program (CIP) kerete is. Csaknem 20 millió euró jut a szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre 2010ben, annak európai évében. Ugyanakkor a legnagyobb mértékben – 13,5 százalékkal – az államp olgárok biztonságával összefüggő kiadások nőnek. Fontos tétele a költségvetésnek a környezetvédelem és a vidékfejlesztés is: az ezekre szánt keret 2,5 százalékkal, több mint 15 milliárd euróra növekszik jövőre. A régiók mezőgazdasági támogatása szintén em elkedik, az EU12 részesedése az agrárkeretből csaknem 20 százalékos lesz, és eléri a 11 milliárd eurót. Egyidejűleg az EU 2010ben is folytatni kívánja a szegény országok segítését, és erőteljesebben készül fellépni a globális színtéren, főleg a klímavált ozás, az élelmiszerbiztonság és a globalizáció témakörében. VG vissza Újabb nagyprojektet támogat Brüsszel Nszv 20090921 Megindulhat a Sopron – Szombathely – Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése, az Európai Bizottság ugyan is rábólintott a mintegy 50 milliárd forintos beruházásra. Ez az első közlekedésfejlesztési nagyprojekt az unióban, amely a 2007 – 2013 közötti időszakban brüsszeli jóváhagyást kapott. A hírt Molnár Csaba kancelláriaminiszter jelentette be tegnap Sopronban, ahol munkája elismeréseként tiszteletbeli vasutassá választották. Lapunknak arról is beszélt, milyen feladatok várnak rá pártja választási kampányában. Ha összeadjuk, hogy a szocialista kormányzás eddig eltelt időszakában NyugatDunántúlon mekkora összegek et fordíthattunk fejlesztésekre, egy irdatlan számot, 410 milliárd forintot kapunk. Ez elég csattanós válasz arra, hogy Magyarországon nem történik semmi – mondta lapunknak Molnár Csaba a Győr – Sopron – Ebenfurti Vasúti Zrt. (GYSEV) tegnapi sajtótájékoztatójá n. A kancelláriaminiszter hozzátette: ebbe beletartozik a mostani projekt is, amelynek volumenét jelzi, hogy a felújítandó pálya hossza 116 kilométer. A mintegy 50 milliárd forintos támogatás révén az egész térségben javul a személyszállítási szolgáltatás minősége, rövidül az utazási és áruszállítási idő s biztonságosabbá válik a vasúti közlekedés az érintett szakaszon. A kormány még 2007 augusztusában hagyta jóvá, hogy a Sopron – Szombathely – Szentgotthárd vasútvonal korszerűsítése kiemelt beruházásként meg valósulhasson, majd 2008 decemberében támogatásáról biztosította a GYSEV fejlesztési projektjét. Akkor Molnár Csaba volt a közlekedési miniszter. A GYSEV vezetői munkáját tegnap úgy köszönték meg, hogy tiszteletbeli vasutassá avatták, s ajándékokkal is „el halmozták”; kapott vasutas- sapkát, vonatindító tárcsát s egy igazán különleges gőzmozdonylámpát, amely – mint megtudtuk – fénykorában épp ezen a vonalon „teljesített szolgálatot”. A fejlesztés javítja a régió elérhetőségét, erősíti a határon átívelő ka pcsolatokat, elősegíti a turizmus fejlődését és jótékony hatást gyakorol a térség gazdaságára. A beruházás befejeztével – 2011ben – a teljes vonalon a mai 6080 km/hról 120 km/hra nőhet a sebesség. Nem elhanyagolható eredménye a projektnek, hogy a vasút vonal korszerűsítési munkálatai mintegy 300 embernek adnak munkát a következő két évben. A fejlesztésnél környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek, hiszen a munkálatok befejezését követően a GYSEV összes vasútvonalán villamos vonatok járnak majd. Csepe Erika vissza
