Reggeli Sajtófigyelő, 2009. szeptember - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya
2009-09-21
MeH Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya Reggeli Sajtófókusz 200 9 . 09.2 . 9 Alapvető reform jöhet Mint arról beszámoltunk, Tobias Billström svéd bevá ndorlásügyi miniszter olyan javaslatot akar szeptemberben az uniós döntéshozók elé terjeszteni, amely alapjaiban reformálja meg az EU migrációs alapszabályait. Az új irányelvek értelmében az EU tagállamainak lehetősége lesz maximalizálni a befogadott men ekültek számát, és arra is lehetőség nyílik, hogy a már az EU határain belül tartózkodó menekülteket egy másik EUs tagországba irányítsák. Az ENSZ menekültügyi biztosának adatai, számításai szerint tavaly 67 ezer menekült ért partot az EU mediterrán álla maiban. Jelenleg a menekültstátus megadásának a feltételei nagyon különböznek a tagországokban, és a kérelmezők alig folyamodnak egyes országokhoz, miközben másokat elárasztanak. Abban már egyetértés van a tagállamok között, hogy fokozni kell a gyakorlati együttműködést, továbbá hosszú távú megoldásra van szükség. A bizottsági javaslat értelmében az unió évente meghatározná, melyek a prioritást élvező csoportok a letelepítési döntéseknél. Azok a tagállamok, amelyek véglegesen átvesznek menekülteket, anyag i támogatást kapnának az unió e célra létrehozott pénzalapjából. vissza Elvesztette Horvátország a szlovén alibit Bár amerikai és uniós nyomásra mosolygós lett a legutóbbi horvát – szlovén határvitatárgyalások hangulata, a Pirániöbölben a helyzet változatlan. Mindkét ország kormányfője azt állítja, hogy nem kötelezte el magát semmire. Féderer Ágnes| NOL| 2009. szeptember 20. | Borut Pahor szlovén miniszterelnök szavait Ljubljanában úgy értelmezik, hogy Szlovénia hamarosa n megkapja a szabad kijárást a nyílt tenger felé. A zágrábi saborban Jadranka Kosor kormányfő eközben arról beszél, hogy belátható időn belül megszűnik a horvát EUcsatlakozás szlovén blokádja, amiért cserébe egyetlen centiméternyi horvát földet sem engede tt át a szomszédos államnak. Mindkét ország vezetője hangsúlyozza, hogy semmit sem írt alá, és a parlamentek csak fontolgatják a vita nemzetközi bíróságra vitelét. Mondhatnánk azt is, már megint – illetve még mindig – a kályhánál vagyunk, legfeljebb (Brüs szelnek megfelelve) a két ország közötti kommunikáció változott meg egy kicsit. – A szerbekre már nem nagyon illik hivatkoznunk, és ha minden jól megy, hamarosan a szlovénokra sem lesz miért, így alibi nélkül maradhatunk. Itt az idő, hogy felfedjük ország unk igazi arcát, és szembenézzünk a valós európai lehetőségeinkkel, amelyek nem túl fényesek – állítja Tonino Picula az Index.hr horvát internetes lapnak adott interjújában. Ivica Racan egykori balközép kormányának (2000 – 2003) volt külügyminisztere arra ut al ezzel, hogy Horvátország a szlovén blokád nélkül is komoly nehézségekkel küzd az Európához tartozás feltételeit illetően. Azaz jóformán semmi sem valósult meg eddig a Brüsszelben előírt reformokból. Mostanra már Hollandia és Belgium is kifogással élt – például – a horvát igazságszolgáltatási gyakorlat ellen, hogy a bírósági döntések végrehajtása elől szabadon távoznak Boszniába a Horvátországban elítélt bűnözők. Majd kis idő elteltével hazatérnek, és ott folytatják, ahol abbahagyták. A horvát törvényho zás ráadásul úgy pörög csúcson, hogy mire életbe lépne egy új rendelkezés, addigra társadalmi nyomás, tüntetések, sztrájkfenyegetés miatt már el is készült a visszavonó határozata. Ez történt a legutóbb a nyilvános helyeken dohányzást megtiltó törvénnyel. Hannes Swoboda osztrák EPképviselő – aki az elmúlt években a horvát csatlakozási ügyek uniós megbízottja volt – szintén úgy nyilatkozik most a horvát sajtóban, hogy nagy jóindulattal és sok elnézéssel, legfeljebb ha 2012ben
